Változó világ: változó nagyszülői szerep

változó nagyszülői szerep

Az utóbbi ötven évben döbbenetes változásokat hozott a társadalomban zajló folyamatok egymást váltó sora, a globális minták megismerése, az ún. fejlett nyugati világhoz hasonulni akaró fiatal nemzedékek szemlélete a család hagyományos hierarchiájában is. Felbomlott a nagycsaládok szerkezete, kétgenerációs kiscsaládokra osztódott, s a legidősebbek nemzedéke távolabbra, vagy egészen messzire került a gyermekek és unokák közeléből. (Talán a falvak hagyományos keretei között élők közül ezt még csak azok tapasztalják, akiknek az utódai – továbbtanulásukat követően – a városokba, vagy külföldre költöznek.)

Roboz Gabriella pszichológus így elemzi ezt a helyzetet: ma sokkal változatosabb a kép, mint korábban. A nagyszülőségnek volt egy hagyományos képe, ami annak tradicionális, evolúciós eredetű funkciójához kapcsolódott. Az édesanyák segítették lányaikat a kicsik gondozásában, ápolásában. Ezzel lehetővé tették, hogy több gyermeket vállaljanak. (Miután ez megszűnt, vagy nem igényelték, mint kockázati tényező, megjelent a szülés utáni depresszió…)
változó nagyszülői szerepMára a nagyszülőknek ez a feladata megszűnt, háttérbe szorult. (Ezzel szemben az apák részvétele a szülés, gyermekgondozás során – előtérbe került.)
Az idősek családon belüli „hasznosítása” egyre korlátozottabb. Több oka van ennek:
A háztartási gépek egész sora áll rendelkezésre: mos, mosogat, porszívózik, felmos. Egész sor, korábban fárasztó és hosszadalmas háztartási tevékenység elvégezhető „külső” segítség nélkül, szinte gombnyomással.

1.

Olyan társadalmi-demográfiai változások történtek, amelyek a régebbi, megszokott nagyszülői szerepeket leszűkítették, vagy teljesen megszüntették. A többgenerációs együttélést a fiatalok ma már nemkívánatosnak tartják, s igyekeznek minél előbb önállósulni. Vagy eleve erre kényszerülnek a szűkebb, kisebb lakások miatt, vagy az emeletes családi házakból költöznek el a tanulmányok, a munkahelyválasztás, külföldi munkalehetőségek okán.

2.

Általában megfigyelhető az egyre későbbre halasztott gyermekvállalás – ez nyilvánvalóan azt jelenti, hogy sokkal idősebb korban válnak nagyszülővé az „öregek”, mint régebben. Igaz, hogy az élettartam megnőtt, azonban nálunk és a környező országokban az idős emberek egészségi állapota rendkívül kritikusnak mondható. Ez ma már igen erős meghatározó tényező, ha az a kérdés, kérjenek-e, igényeljenek-e állandó, hathatós segítséget a szülők a kisgyermekek gondozásához.

3.

Egyre több a „szingli”, a gyermeket vállalni nem akaró, egyedül élő nő. Gond a szülőnek, ha odahaza marad, vagy megnyugvás, hogy nem lesznek egyedül, ha segítségre szorulnak majd. De az unokákról le kell mondaniuk…

4.

Mind kevesebb család él a klasszikus európai modell szerint, az évszázadokon keresztül szilárdan vett „holtomiglan, holtodiglan” házasságban. Rendkívül sok a válás, a második, sőt harmadik házasság (vagy együttélés). Újfajta, nagyon gyakori jelenség ugyanis a papírformák nélküli együttélés.
E változó párkapcsolatokban kevés család tud harmonikus gyermekkort biztosítani. És még a nagyszülő sincs, aki a régebbi időkben stabilitást jelentethetett éppen ezekben a helyzetekben. Számos gyerek úgy nő fel, hogy tele van rejtett, elfojtott sérelmekkel, haraggal. Konfliktusok alakulnak ki a gyorsan változó nevelési elvek miatt is a generációk között.

5.

A rohamosan elöregedő társadalomban mind kevesebb az unokák felügyelését vállalni kívánó nyugdíjas nagyszülő, mivel az alacsony nyugdíjak miatt idős korban is nyugdíjkiegészítő elfoglaltságot keres. Nem érzi biztosítottnak azt sem, hogy tekintettel lesznek rá a fiatalabb nemzedékek, ha majd rászorul. (A volt szocialista országokban nem alakult ki (még) az időskori öngondoskodás intézményrendszere és az európai szemlélet is eltér ebben az amerikai modelltől.)

6.

Sokaknak életük értelmének elveszítését jelenti az időskor, mivel az itteni modern társadalom nem tud mit kezdeni az öregekkel. Nincs „átmenet” a lassúbbodó, de még ép reflexek, gondolkodás, a tétovább tenni akarás és a majdani tehetetlenség bekövetkezése között. Mindenkinél más körülmények, nyavalyák befolyásolják, ez mikor és hogyan történik majd. A világ, a környezet által ösztönzött vagy sugallt megoldások között válogat.

Önnek ajánlott

Hozzászólás