Ősi gyógymódok, modern mágiák

Raphanus sativus

„Natura sanat – medicus adjuvat”
(A természet gyógyít – az orvos hozzásegít)

 Mielőtt valaki azt gondolná rólam, hogy fanatikus híve vagyok a természetgyógyászatnak, el kell mondanom, hogy gyerekkoromban egyáltalán nem lelkesedtem érte. De az orvosra, ha éppen szükség is lett volna a segítségére, nemigen számíthattunk. A szomszéd faluban, vagy annál is távolabb lett volna elérhető. Anyám, ha megfáztam, jobban bízott a hagyma- és hársfateában, ha a torkom fájt, mandulám bedagadt, a vászonzacskóba kötött, forróra melegített sóban, árpában, ha köhögtem, a leforrázott majoránna „teájában”, mint a különféle patikaszerekben. Elvágott ujjamra fehér gyaluforgácsot tekert, a gyulladt kelésre félbevágott paradicsomot, hagymát kötött, a mezítláb szaladgálva összeszedett akáctüskét kiszedte a sarkamból, majd az útilapu, vagy a káposzta kés fokával megpuhított levelébe bugyolálta. Lilára puffadt, fagyott lábujjaimat zöld disznóepével kente be (disznóöléskor begyűjtötte a szomszédoktól is). El is tűnt a szaggató, kínzó fájdalom, a lilás puffadás.

Hiába hevertem ki minden zúzódást, felfázást, azért bizalmatlan voltam e túl egyszerű, kézenfekvő gyógymódokkal szemben. Meg türelmetlen is, mert izzadni kellett, nyelni a keserű, vagy fanyar teákat, tűrni, amíg lohad a gyulladás, szűnik a fájdalom.  És elég volt apám mozdíthatatlan könyökére néznem, akinek egy kuruzsló rakta össze gyerekkorában, kontár módon, s hagyta összeforrni agyagkötésbe szorítva, eltört karját. Még szerencse, hogy anyám nem hazudta, nem fog fájni, nem lesz keserű. A kórházaktól is féltem. Csupa szomorú históriát meséltek azokról, akiket oda elvittek. Még felnőtt koromban is elkerültem az orvosi rendelőket, ha csak tehettem. Sok évtizednek kellett eltelnie, amíg találkozhattam olyan orvoslással, amelyben bízni mertem, amely az orvosi tudást és a természetes gyógyítást egyszerre állítja a rászorulók szolgálatába.

Sajnos, ez még ma sem általános gyakorlat. Néha-néha elővillan például a homeopátiás gyógyítás, mint lehetséges megoldás a reménytelennek tűnő esetekre, sőt kilátásba helyezik, hogy a biztosító téríteni fogja a gyógyszerek árának legalább a felét. De azután megszűnik éppen az a biztosító. És megszűnik a gyógynövényeket felvásárló és értékesítő cég is, amely olyan sokat tett a gyógyteák fogyasztásának népszerűsítéséért. A virágzó gyógynövény-termesztés is visszaszorul. Szűk kör kiváltságává válik, mint a gyógynövény-készítmények forgalmazása. Közben az elfogadott, a tudományos gyógyítás sokszor még ma is kirekesztő módon viszonyul a természetgyógyászathoz, sőt még a homeopátiához is.  Szinte, mint a középkorban, vagy az óta is, számtalanszor.

Orvoslás

A több évezredes múltú gyógyítás ugyanis két irányban fejlődött, egyik a mágikus orvoslás (a természet kínálta növények, állati- és ásványi eredetű anyagok alkalmazása), a másik, a görögökkel kezdődő európai kultúra szerves része, a tudományos kutatásokkal, kísérletekkel alátámasztott orvoslás. Amíg az Európán kívüli földrészeken, elsősorban a Távol-Keleten, szabadon fejlődhetett mindkét irányzat, addig Európában büntetés, kiközösítés sújtotta a „kuruzslókat”, égetés a boszorkánynak tartott, gyógyítani tudó füvesasszonyokat. A középkorban a keresztény egyház az orvoslás fölött is gyakorolta a hatalmát. A kolostorok kertjébe gyűjtötték az összes, táltosok, sámánok óta alkalmazott gyógyító füveket. Régi ráolvasásainkat imádságokba, Szűz Máriához, Jézushoz fohászkodó szövegekbe rejtették. Mert a kolostorfalakon kívül élő szegényeknek akkor is, továbbra is szükségük volt a gyógyító növényekre, a régi ráolvasásokra. Ugyanis a tudományos gyógyítás útja nem volt azonos a gyógyulás útjával.

Ritka kivételektől eltekintve, 1800 előtt az orvosok általában még nem tudtak eredményesen gyógyítani. Iskolák, elméletek születtek, vitáztak egymással, de a betegen ez nemigen segített. A gyógyászat állandó kísérletezésre kényszerült, megfelelő kísérletezési feltételek nélkül. Később vált csak az orvostudomány, más tudományágak eredményei segítségével megalapozottá. Amit orvostudománynak nevezünk, az a fizika, kémia, biológia (mikrobiológia, fiziológia, anatómia, botanika), pszichológia és sok más ismeretanyag összessége.

Bármennyire is egzakt tudomány ez, nem nélkülözheti az orvos ihletettségét, empátiáját, amellyel biztos diagnózist állít fel, s reményt ébreszt a betegben, hogy meg fogja gyógyítani. És nem nélkülözheti a páciens bizalmát, ha úgy tetszik, hitét, amely nélkül a legtökéletesebb műszerek, vagy beavatkozás sikere sem garantálható. Tehát van itt egy „átfedés”, amelyet akár a mágikus erő szükségességének is minősíthetünk.

21. század

Most a 21. században, s főként, a romló egészségügyi ellátás körülményei között, attól kell tartanunk, hogy az orvos és a beteg kapcsolatának lehetősége egyre jobban beszűkül, hogy a betegek többsége ma aligha talál bizalomkeltő, bizalmat érdemlő orvosra. Viszont, ezzel párhuzamosan egyre több természetes alapanyagú készítményt (teákat, illóolajakat, tinktúrákat, bedörzsölő szereket, kenőcsöket, tablettákat) kínálnak a gyógyszertárak. Számtalan reklám hívja fel a tévénézők figyelmét ezekre a táplálék-kiegészítőkként, egészségjavítókként kínált készítményekre. És ez jól is van így, mert korunk embere legjobban, e modern mágiában, a tévé, a sajtó reklámjaiban bízik. Amíg sok haszontalanságot is összegyűjt, főleg ilyenkor, ünnepek táján, azért jó, ha tudja, hogy például, meghűlése tüneteit enyhítheti a kitűnő minőségű teakeverékekkel. Köhögéscsillapítónak vehet cseppeket, szopogathat cukorkát, tablettákat, de inhalálhat is, illóolajak, almaecet, minden beszerezhető.

És végre elérkezünk oda, hogy a tudományosnak mondott orvoslás is alkalmazza a természetes alapanyagokat (gyógynövényeket). Lassan felismeri, hogy a homeopátia alapelveit nem szabad mellőznie. (Nemcsak a betegséget, az egész embert kell gyógyítani.) Sőt, bizonyos gyógyszereket egyenesen homeopátiás eljárással készítenek, illetve, például az antibiotikumok alkalmazását követően, homeopátiás készítményekkel tisztítják meg a gyógyuló beteg szervezetét, erősítik az ellenálló képességét.

Törvényszerű, hogy el kellett jutnunk a felismerésig, a tudományos orvoslás és a természetes gyógymódok csak együtt működhetnek. A biztos diagnózishoz a legtöbb esetben műszerekre, röntgenre, laboratóriumi kivizsgálásokra van szükség. A gyógyításhoz mindkét orvoslás igénybe vehető.

A legfontosabb azonban a megelőzés. Ha a természet adta javakkal, gyümölccsel, zöldséggel, fűszer- és gyógynövényekkel óvjuk az egészségünket. Ha kell, „elsősegélyként” bármelyik a rendelkezésünkre áll. Például most, télvíz idején, ha meghűlés, nátha kerülget, számos kellemetlen tünet keserítheti meg a betegség idejét. Ezek enyhítésére ihatunk teát, vehetünk lábfürdőt, alkalmazhatunk tisztítókúrát, izzadhatunk. Párologtathatjuk az illóolajakat. Közben erősíthetjük az ellenálló képességünket almával, citrommal, savanyú káposztával.

 

Kerti kakukkfű (Thymus vulgaris)

Thymus vulgaris
Thymus vulgaris

Már-már eltűnt a legelőkről, ezért vált termesztett gyógynövénnyé.  A középkorban, a kolostorkertekben bőrpanaszok enyhítésére alkalmazták. A járványok idején fertőzés-gátlóként használták. Laboratóriumi vizsgálatok igazolták, hogy elpusztítja a baktériumos és gombás kórokozókat. Külsőleg sebek fertőtlenítésére, belsőleg torokfájás, gégegyulladás, köhögés, szájüreggyulladás gyógyítására alkalmazzák.

 

Kamilla, orvosi székfű (Matricaria recutita)

Matricaria Recutita
Matricaria Recutita

Legkedveltebb, legismertebb gyógynövényünk. Nyugtatja a központi idegrendszert, gyulladáscsökkentő, gombaölő. Virágzatait külsőleg és belsőleg egyaránt alkalmazzák. Teaként izzasztó, nyugtató, gyulladásokat gyógyító. Külsőleg langyos borogatások, párakötés formájában alkalmazható. Olajából bőrnyugtató kenőcsök készülnek.

 

Orvosi zsálya (Salvia officinalis)

Salvia officinalis
Salvia officinalis

Lehet, hogy túlzás a halhatatlanság füvének nevezni, azonban bizonyos, hogy a legsokoldalúbb gyógynövényünk. Leveleinek forrázata antibiotikus hatású, főleg a szájüregben, fogínygyulladás, torokgyulladás esetén alkalmazható. Gyógyfürdők készítésére is kitűnő. Éhgyomorra fogyasztva, teája csökkenti a vércukorszintet.

 

Igazi édesgyökér (Glycyrrhiza glabra)

Glycyrrhiza glabra
Glycyrrhiza glabra

Veszélyes gyógynövény, csak szakemberek adagolásával kerülhet köhögéscsillapító teánkba. Gyógyítja az ízületi gyulladásokat, fertőzéseket, a herpeszt is, de csak más gyógynövényekkel, hozzáértéssel adagolva. Ebből készül a medvecukor is.

 

Apróbojtorján, párlófű  (Agrimonia eupatoria)

Agrimonia eupatoria
Agrimonia eupatoria

Népgyógyászati alkalmazását, külső használatát tekintve, majdnem teljes egészében átvette a tudományos orvosi gyakorlat is. Húgysavas rohamok, makacs reuma, végtagok szaggató fájása esetében fürdőt készítenek belőle. Gégehurut ellen sűrű főzetével gargalizálnak. Női vizelettartási gondok ellenszere is.

 

Katika-sisakvirág (Aconitum napellus)

Agrimonia eupatoria
Agrimonia eupatoria

A homeopátia C-vitaminja ez a gyógynövény. Házilag felhasználni tilos, mivel mérgező. Gyökérgumóit gyűjtik, a gyógyszerekbe csak százszoros hígításban kerülhet.

 

Bodzavirág (Sambucus nigra)

Sambucus nigra
Sambucus nigra

A száraz virágoknak, leforrázva, izzasztó hatásuk van, akárcsak a hársfavirág teájának. Meghűlések esetén illatos, ízletes tea, mézzel édesítve fogyasszuk. A fekete bodza érett gyümölcséből készített bodzalé, vagy bodzabor ugyancsak izzasztó hatású. A homeopátia alapanyaga mind a bodzavirág, mind a bodzabogyó.

 

Fekete retek (Raphanus sativus)

Raphanus sativus
Raphanus sativus

Gumója felfúvódást szüntet, vizelethajtó, májtisztító, méregtelenítő kúrák egyik alapanyaga. Köhögés elleni házi szer: A megmosott fekete retket vájjuk ki, de hagyjuk rajta a héját. Csurgassunk bele mézet (ha nincs, cukrot szórjunk bele). A retek levet ereszt. Kiskanalanként fogyasszuk. Csillapítja a köhögést, a rekedtséget.

 

Vöröshagyma (Allium cepa)

Allium cepa
Allium cepa

A legnagyobb mennyiségben fogyasztott fűszernövényünk. Étvágyjavító, vizelethajtó, fertőtlenítő, koleszterinszint-csökkentő. Nyersen, párolva, főzve, újhagymaként, metélőhagymaként, szalonnához, salátákhoz keverve egyaránt rendkívül egészségjavító.  Házi elsősegélyt nyújtó szerünk. A besózott hagyma leve fagyást gyógyít, reumás fülfájásnál levének néhány cseppje, felmelegítve, enyhíti a fájdalmat. A fülbe csöpögtetve, csökkenti a fülzúgást. Tejjel és mézzel megfőzve a hagyma kötőhártya-gyulladást, könnyezést gyógyít.

 

Fokhagyma (Allium sativum)

Allium sativum
Allium sativum

Erős antibiotikum. Elpusztítja a tuberkulózist okozó, a női húgy-utakat fertőző baktériumokat, megelőzi az influenzavírus fertőzését is. Hatásos a gombás fertőzések esetében is. Közismert a vérnyomáscsökkentő hatása, de csökkenti a koleszterinszintet, valamint a vércukor-szintet is. A második világháborúban – penicillin hiányában – ez volt a fronton az orosz penicillin. Minden hagymaféle (beleértve a medvehagymát is) fontos homeopátiás alapanyag.

 

Folytathatnánk a sort a brokkolival, a céklával, a káposztafélékkel – de e hasznos, egészséges életmódunkhoz szükséges zöldségfélékről, év közben eleget írunk. Most csupán annak a felismerésére szeretnénk olvasóinkat rávezetni, hogy önmaguk tehetik a legtöbbet saját egészségükért.

Önnek ajánlott

Hozzászólás