Ez már az igazi tavasz!

borsó
Ne késlekedjünk tovább, vessük el, amit eddig féltettünk az éjszakai fagyoktól!

Ami még hátravan

Vessük el a hosszú tenyészidejű – télire való – sárgarépát, a petrezselymet, a rövid tenyészidejű zöldborsót. Vethetünk még parajt, sóskát. A bébi-céklát, mángoldot érdemes folyamatosan, illetve szakaszosan, júliusig vetni, hogy mindig legyen elegendő friss belőlük a konyhába, s a feldolgozásra.

A hónapos retek, a téli sarjhagyma ugyancsak vethető, ültethető szakaszosan.

karos-babSzinte már mindenütt elkezdhetjük a bab ültetését, vetését. Korábban jut terméshez, aki cserépben előcsíráztatta. A bokorbab mellett (frissen kiváló zöldbab, szárazon pedig levesbe való apró szemű bab terem belőle) ültessünk karós babot is. 3-4 erősebb karóból gúlát kell kialakítanunk, karónként 6-8 magot vetve a fészkekbe. Nemcsak látványos, roppant hasznos is lesz az akár 3 m magasra is felfutó babunk. Sokféle bab közül választhatunk, a hagyományos, fehér színű, nagy szemű vaj-fajtákon kívül tarkababot, tűzbabot, vagy zsengén, lila színű zöldbabot termő fajtákat is választhatunk.

Fejtett babként a mélyhűtőben tárolhatjuk majd, vagy szárazbabként is fogyaszthatjuk, ha nem győzzük zöldbabként elfogyasztani, feldolgozni.

Egészen júliusig vethetjük szabadföldbe folyamatosan a tépősalátát (Lactuca sativa), amely laza leveleivel kitűnő a friss fogyasztásra. És még díszíti is a kertet, mivel különböző színű fajtái vannak, a lilától a piroson keresztül s halványzöldig és sárgáig.

Vessünk a kert sarkába, vagy a kerítés mellé napraforgómagot! Finom csemegéje lesz ez a következő télen a madaraknak.

 

Miért éppen brokkolit?

brokkoliA brokkoli termesztése valahol Dél-Európában kezdődött 300-400 évvel ezelőtt. Valószínűleg Olaszország napsütötte kertjeiben, ahonnan elindult ez a különleges zöldség, hogy mára meghódítsa a konzervatívabb, korábban hűvösebb éghajlatú európai országokat is.

A boltban már mi is megvesszük, azonban termesztésére nehezen szánjuk rá magunkat. Pedig tudjuk, hogy gazdag vitaminokban és ásványi anyagokban. Magas a kálium, a C-és az A-vitamin-tartalma. Rosttartalma miatt remek étkezési alapanyag párolva, vagy főzve, jót tesz az emésztésnek.

Pedig a karfiolhoz hasonlóan vethetjük, ültethetjük. Viszont vízigénye magas, főleg a fejlődési időszakban kell rendszeresen öntözni. És, ha azt szeretnénk, hogy valóban szépre, egészségesre fejlődjön, tápanyagokban gazdag talajba kell ültetnünk, kertünk napos, vagy félárnyékos részébe.

 

A szamóca helye a kertben

szamocaAmennyiben családi szükségletre termesztjük a szamócát, viszonylag szerény területre van szükségünk. Egy négytagú család éve szamócaszükséglete 10-20 négyzetméternyi területen megtermelhető. Ehhez kb. 70-150 szamócapalánta elültetése szükséges. Vegyük figyelembe, hogy a szamóca fényigényes.

Ha már a talaj előkészítését elvégeztük, jó minőségű ültető anyagot válasszunk! Akár „frigó” palántákat, akár frisseket ültetünk – nem mindegy, hogyan végezzük az ültetést.

 

 

A leggyakoribb ültetési hibák a következők:

Mély ültetés: amikor a tőrózsa alsó része a kis szívlevelekkel a talaj felszíne alá kerül. A tenyészőcsúcs a kis levelekkel együtt befullad és elhal.

Magas ültetés: a gyökérzet egy része a levegőbe kerül, a gyökerek a napfénynek, szélnek kitett állapotban kiszáradnak.

Kisméretű ültető lyuk készítése: a palánta jól fejlett gyökérzete nem terülhet szét kedvezően, a visszahajlott gyökerek egy része elpusztul.

Laza ültetés: a gyökerek éltető közegükkel, a talajjal nem tudnak kellő módon érintkezni, csak lassan kezdenek fejlődni, vagy elszáradnak.

Fontos! Legalább 12-15 cm mély és 8-10 cm széles legyen az ültető lyuk.

Az ültetőfával (vassal)a lyukban a talajt tömörítsük a gyökerekhez.

Az ültetés minőségét úgy ellenőrizhetjük, hogy a palánták egyik levélkéjét két ujjal megfogva, megkíséreljük óvatosan kihúzni. Ha ez nem megy könnyen, inkább a levélke szakad el, akkor az ültetés helyesen történt.

Önnek ajánlott

Hozzászólás