Azt szokták mondani, hogy április a legfontosabb hónap a kertben. Az idei év időjárása azonban arra figyelmeztet, hogy most már nem késlekedhetünk. Minden napütéses óra, minden igazi tavaszi nap számít: veteményezzünk, palántázzunk, ültessünk!
Persze, azért a palántázással legyünk óvatosak. A fagyosszentek még kárt tehetnek az érzékeny paprika, paradicsom palántákban. Vagy alkalmazzunk fátyolfóliás takarást, vagy várjunk, amíg elmúlik a fagyveszély. Folytassuk a cukorborsó és a zöldborsó szakaszos vetését. És parajból is vethetünk még egy-két sort. A több éven át a helyén hagyható kerti sóska is vethető még, ha jól „megvetettük az ágyát”. Mivel évelő, tápanyagokkal bőségesen ellátott talajba kerüljön.
Szeressük jobban a metélőhagymát!
Miért? Mert egyike a legegyszerűbben, problémamentesen termeszthető fűszernövényeknek. Aki csak most kezd kertészkedni, annak is sikerül, ha gondozott, mélyen felásott, tápanyagokkal jól ellátott talajba veti. Kevés helyre van szüksége, mivel viszonylag sűrűre vethető. Akár virágágyások szegélyezésére is alkalmas. Tudnunk kell, hogy évelő növény. Az első évben fűszerű, vékony levélzete lassan megerősödik. A tövek rendszerint a második évben érnek el olyan fejlettséget, hogy szétültethetők. Betegségek, kártevők nem veszélyeztetik.
Keskeny levelei sokféle vitamint és értékes ásványi anyagot tartalmaznak. Vízigénye nagy. Ettől is függ, mennyire intenzív a növény vöröshagymára, s némileg a fokhagymára emlékeztető íze. Csak nyersen fogyasztható.
Ollóval „aratható”, s finomra metélve reggelik, tízóraik, saláták pikáns ízesítője. Étvágygerjesztő és gyomorerősítő hatása van.
A legolcsóbb vitaminforrás, egész évben a rendelkezésünkre áll, ha akarjuk.
Bagolyborsó
Olyan negyedszázaddal ezelőtt még úgy írtak róla a hazai szakemberek, hogy zöldtakarmánynak termeszthető főzeléknövény. Az utóbbi években – a makrobiotikus táplálkozás jóvoltából – igen megnőtt az ázsiója. A szakboltokban is borsos az ára. Talán jobban emlékeznek rá, ha népies nevén nevezzük, tájainkon egykor csicseri borsónak hívták. Másutt háromszögű borsó, vagy a Bodrogközben, „büdöskő paszuly” volt a neve. Latin neve „Cicer arietinum”, szlovákul „cícer”.
A lényeg, hogy élelmi rosttartalma jelentős. Igen alkalmas a belek működésének szabályozására, a vércukorszint rendben tartására, a koleszterinszint csökkentésére. Magas fehérjetartalma miatt vegetariánusok étrendjének fontos alkotóeleme. Tartalmaz még karotint, E-vitamint és folsavat is. A szív és érrendszeri megbetegedések gyógyítását is elősegíti.
A mostani forró, száraz nyarak sem viselik meg, mivel hosszú karógyökere 1-1,5 m mélyre hatol a talajba.
Még elvethetjük: 30-50 cm sortávolságra, 2-3 cm-es tőtávolságra. Legalább 4-5 cm mélyre kerüljön a magja. Rövid tenyészideje (70-80 nap) és viszonylagos igénytelensége miatt, év közben akár többször is vethető, alkalmas a felszabaduló, kisebb területek újrahasznosítására. Fényigénye igen nagy, tápanyagigénye közepes. Jelentős a mészigénye.
Zsengén leszedve is igen jó ízű főzelékek, levesek készíthetők belőle. Mélyhűtőben is tárolhatjuk. Éretten, szárazon is kiváló. Pörkölve, íze a dióéhoz hasonlít.
Bodrogközben, olyan fél évszázada, a böjti „törvepaszuly” kásája a száraz bagolyborsóból készült.
Serleglonc
Gyorsan megnő a serleglonc (Cobaea Scandens). És akár 4-5 m magasra is felkapaszkodik. Az amerikai kontinens szubtrópusi területein őshonos, mutatós virágdísszel rendelkező örökzöld kúszónövény. Ott előszeretettel futtatják a falakra, pergolákra. Maga a növény, fásodó szárú, fagyérzékeny cserje, amely kacsokkal kapaszkodik a különböző támasztékokra. Zöldes, krémszínű, harang alakú virágai, miután teljesen kinyíltak, bíborszínűvé válnak. Erősen redőzött levelei ovális lándzsásak, dús zöldfelületet alkotnak. Virágai erősen édes illatúak. Cserépbe ültetett magokról hajtatható, s kiültethető.
