Ki tudja közülünk, melyik ez a nap? Nos, április 16. – Föld Napja. Kár, hogy többségében csak szlovák tanítási nyelvű iskolák és óvodák neveztek be eddig ebbe a mozgalomba. Ha már a magyarországi, Vesd bele magad mozgalom hidegen hagyta az itteni magyar iskolákat, legalább erre jobban odafigyelhetnének: Nem új a kezdeményezés: 2004-től szervezik, mint környezetvédelmi programot. Az alap- és középiskolák tanulói ilyenkor az iskola környékét szépítik, annak a kertjébe veteményeznek, vagy lakóhelyük bevásárló központjaiban népszerűsítik a természetes alapanyagú bevásárló táskák használatát, a szeparált szemétgyűjtést. Másutt pedig a biogyümölcs és zöldség egészségmegőrző hatására figyelmeztetnek. A pozsonyi Duna utcai iskola tanulói is szívesen állnak elő évről évre újabb ötletekkel. A lényeg, hogy sokkal több iskolánk és óvodánk kövesse a példájukat!
Palántázás, vagy helyrevetés?
Mindkettőnek vannak előnyei és hátrányai. A korai termést igénylők inkább fólia, vagy üveg alatt keltetik, tűzdelik a zöldségféléket, s csak a kész palántákat ültetik szabadföldbe.
Korábban várható termés az előnevelt palántákból – és minden elvetett mag palántaként hasznosul.
A megfelelően előkészített talajba, helyrevetéssel egyszerűbb a munka. Ügyelni kell azonban a vetés mélységére – minden zöldségféle esetében más és más -, sűrűségére. És legfőképpen arra, hogy a csírázó, kelő magok egyenletesen nedvesek maradhassanak. Tehát öntöznünk kell, méghozzá folyamatosan. Az így kikelt növények erősebb, izmosabb palántákká cseperednek. Sok azonban a veszteség: a nagyobb palánták mellől általában kiegyelik a csenevészebbeket. Meggondolandó ezért, mit vetünk szabadföldbe (általában a kevésbé drágán beszerzett vetőmagot), s mit keltetünk védett helyen, vetőládákban.
Sorokba vetés – vagy fészkes ültetés
Korántsem olyan nagy a különbség a kettő között, mint az előnevelt vagy szabadföldbe vetett palánták esetében.
Ez csupán a szabadföldbe kerülő főzeléknövényekre vonatkozik. Azt a módszert válasszuk, amelyik könnyebbé teszi a hozzáférést a terméshez: borsófélék, bab, stb.
Vannak, akik a talajlazítás, gyomirtás egyszerűsítésére gondolva választják ezt a megoldást: könnyebb sarabolóval végigmenni majd a sorok között.
Ahol keresztbe és kasul ugyanúgy lehet járni a veteményesben, ott érdemes a fészkes ültetést választani. Több munka, ha a karós, vagy futóbabra gondolunk: külön támasztékot kell minden bokor mellé állítani. Viszont, szellősebb, naposabb lesz egy-egy bokor fejlődéséhez a hely.
Mindenki másképp csinálja…
Gyermekláncfű
Már régen tudjuk, nem gyom, hanem gyógynövény: virágjától a gyökeréig. Tehát gyomláláskor nehogy a szemétbe dobjuk. Virágostól, gyökerestől növénytrágyalé készülhet belőle. De amíg ehhez megfelelő előkészületeket teszünk, szedjünk a virágaiból 200 vagy 500 virágfejet – és főzzünk belőle citrom és cukor hozzáadásával köhögés elleni szirupot!
