Merthogy a nálunk régebben termesztett spárgatökön, sütőtökön és takarmánytökön kívül sokkal több van: Az utóbbi években megkedveltük még a cukkinit, a csillagtököt is. De hol van ez még ahhoz a száz-százötven fajtához, amelyet világszerte termesztenek, fogyasztanak, felhasználnak.
A tökről az egykori spanyol és francia felfedezők méltán gondolhatták, hogy az amerikai indiánok kedvelt, vadon növő csemegéje. A nagy tömegben talált fajokat azonban már régóta termesztették a Dél-nyugaton és a Szent Lőrinc folyó mentén. Őshazájuk valószínűleg Mexikó és Közép-Amerika lehetett. Legalább 25-26 fajuk Észak- Amerikában is őshonos. Az ottani őslakosság számára legalább olyan fontos eledelnek számított, mint a kukorica vagy a bab. Az 1500-as években a spanyolok hozták be Európába. Itáliából terjedt el – lassan – a termesztése.
Meghatározása érdekes. Gyümölcsnek tekintik, pedig a zöldségfélék családjába tartozik. Megkülönböztetnek nyári és téli tökfajtákat.
A nyári tök
A nyári tököknek lágy borítású magvaik vannak. Ezeket még zsengén leszedik, s rendszerint magostól fogyaszthatók. Ezek közé tartozik a cukkini, a patisszon, a csavart nyakú tök és a hosszú nyakú tök. A cukkinit (Cucurbita pepo v. giromontia) ismerjük, és eléggé kedveljük is. Hosszúkás, hengeres, sötétzöld, vagy csíkozott héjú, fehér húsú termése sokféle módon elkészíthető, akárcsak a csillagtök, a patisszon (Cucurbita pepo c. patissoniana). Ez rakott ételek alapjaként is felhasználható, de aki mindenképpen „bundázni” szeretné, az mártsa a szeleteket sörtésztába, úgy süsse ki őket. A csillagtök virága is igen finom rántva, de nyersen, saláta részeként is használhatjuk. Alacsony kalória, magas vitamin- és ásványianyag tartalma miatt kiválóan alkalmas diétás étkezésre. Nyári fajta még a kerek tök, a Scallopini, a Délkelet-Ázsia és Ausztrália területén őshonos kígyótök és az indiai törpe sütőtök.
A téli tök
A téli tököket éretten szedik le, amikor már teljesen megértek. Ezek közé tartoznak a különböző sütőtökök. Újabban a sonka sütőtök (Cucurbita maxima c. ecoronata Alef.) a népszerűbb, mivel kisebb méretű termése igen gazdaságosan felhasználható sütőtöknek, salátának egyaránt. Kicsi és tömött, zöld színű, szürkén csíkozott a boglárka tök (Buttercup squash), amelynek édes, puha és narancssárga a belseje. Egész évben terem, de a csúcsszezon ősztől télig tart. Vannak még banán formájú tökök, amelyek 80-90 cm hosszúak, krém-vagy barackszínűek, kb. 6 kilósra nőnek. Van még rózsaszín héjú és narancssárga húsú banántök is. És van ausztráliai kék tök, japán tök, zöld sütőtök.
Minél többnek a termesztését, elkészítését kipróbáljuk, annál gazdagabb lesz az étrendünk. Jó is, mivel értékes hatóanyagokat tartalmaznak. Magas a karotin- és a C-vitamin-tartalmuk. Különösen ajánlott a fogyasztásuk a cukorbetegeknek, a gyomorfekélyben, az epekiválasztás zavaraiban, bélgyulladásban, prosztata-megnagyobbodásban szenvedőknek. Nemcsak a tüneteket enyhítik, hanem a gyulladásos folyamatokat is gyógyítják. A legfőbb drog azonban – tök magja. Válasszunk tehát ízlésünknek, kertünknek megfelelő fajtákat és termesszük, fogyasszuk őket egészséggel.
