A nyugdíj index felmérés nem a legfrissebb, 2018-ban készült. A lényegen azonban ez nem változtat. Sorba állították a világ országait aszerint, hogy hol milyen szinten tudják eltartani az idős embereket most és a következő évtizedekben.
A Natixis Global Management 43 országot rangsorolt aszerint, hogy hol a legjobb nyugdíjasnak lenni. Ezt a Globális Nyugdíj Index nevű jelzőszám segítségével tették meg, ami 18 teljesítménymutató eredményét összesíti. A lista készítői szerint a boldog időskor az anyagi biztonságon, a minőségi megtakarítási programokon, az egészségügyi szolgáltatásokon, valamint a kulturált, biztonságos lakókörnyezeten alapszik.
Ezek szerint a 10 legszebb nyugdíjas időskort nyújtó ország rangsora a következő: 1. Svájc , 2.Izland, 3. Norvégia, 4. Svédország, 5. Új-Zéland, 6. Ausztrália, 7. Írország, 8. Dánia, 9. Kanada, 10. Hollandia.
Eszerint Magyaroszág a 30. helyezést érte el a 43-ból. Megelőzte – természetesen – Ausztria, de Szlovákia, Szlovénia és Lengyelország is.
(Egy másik felmérés, a Global AgeWatch Indexé, 96 ország adatait összesítette, szintén 2015-ben, kissé más sorrendben, de ugyanazok az országok kerültek az első tíz helyre. Magyarország ezen a listán a 39. lett, Szlovákia 0,1 pont eltéréssel a 40.)
Az első tíz helyen – amint látható – főleg jóléti államok szerepelnek, amelyeknek általában erős és stabil a szociális programjuk. Ettől függetlenül az itt élők nem kizárólag az államra támaszkodnak, jelentős az öngondoskodás is. Új-Zélandon és Ausztráliában ráadásul egyenesen kötelező privát nyugdíjcélú megtakarítást is fenntartani.
Norvágia és Svájc kivételével minimum 65 év a nyugdíjkorhatár – de a 67-70 éves korhatár bevezetése is számításba jöhet például Németországban és Izlandon. Hollandiában 2024-től mindig az aktuális születéskor várható élettartamhoz tervezik kötni a nyugdíjkorhatárt. Vagyis még a nyugati, jóléti államok is kénytelenek egyre szűkíteni a nyugdíjra jogosultak körét, hogy kevesebb ideig kelljen nyugdíjat folyósítaniuk.
Világméretű nyugdíjkatasztrófa fenyeget
„Érthető módon egre nagyobb problémát okoznak a nyugdíjkifizetések világszerte, mivel Európa és Észak-Amerika 20-25%-a 60 év feletti, 1961-ben csak 12% volt ez az arány. Az előrejelzések szerint 30 év múlva a nyugati társadalom 30-40%-a nyugdíjas korú lesz, ami hatalmas krízist okozhat az országok költségvetésében.“ – mondta a nyugdíjbiztosítás egyik szakértője.
A világ vezető gazdaságai már most úsznak az adósságban a nyugdíjkifizetések miatt – állítja a Világgazdasági Fórum (WEF). Az USA, Kanada, az Egyesült Királyság, Hollandia, Japán és Ausztrália óriási nyugdíjdeficittel küzd, de Kína és India sem áll jól. Ha minden az eddigi tempóban halad tovább, akkor 25 év múlva a nyugdíjdeficit túllépheti a 428 000 milliárd dollárt. Ez nagyobb összeg lenne, mint a világgazdaság akkori mérete, vagyis a világ országai kénytelenek lesznek változtatni, hogy elkerüljék a katasztrófát. Ennyi nyugdíjat egyszerűen képtelenek lesznek kifizetni.
A problémát az okozza a nyugati világban, hogy megnőtt a születéskor várható élettartam, viszont kevesebb gyermek születik, mint régebben. Tehát az idősek aránya egyre nő, míg a fiataloké csökken, vagyis elöregedik a társadalom. Az 1947-ben születettek várható élettartama 85 év, ami így is nagy változás az előző élettartamokhoz képest. Mindezt az orvostudomány és a gyógyszeriparnak, valamint a jobb életkörülményeknek köszönhetjük. A fejlődés azonban nem állt meg: a 2007-ben születettek várható élettartama 103 év.
100 évig fogunk élni – de miből?
A kaliforniai Berkeley Egyetem és a német Max Planck Intézet előrejelzése szerint a 2007-ben született gyermekek fele megérheti a 104 éves kort az USA-ban, 102 évet Németországban és 107 évet Japánban. Ők valószínűleg elmondhatják majd magukról, hogy éltek a 22. században, mert a becslések szerint a korosztályuk fele megéri a 2100-as esztendőt.
A WEF szakértői szerint egy embernek az éves bevétele 10-15%-át el kellene tennie – nyugdíjra. Bár a világ nyugdíjvagyonának 50%-a már privát megtakarításokból áll, még mindig van mit tenni, hogy a nyugdíjellátás módján javítsunk. A tudatosan takarékoskodók jelentős része is csak éves bevételének 5%-át teszi félre. Ez hamis biztonságérzetet kelt bennük, mivel ennyi megtakarítás nem lesz elég megszokott életszínvonaluk fenntartásához. A gond tehát az, hogy még a tudatosan takarékoskodók sem tudják, pontosan mennyit kellene félretenniük, hiszen nem tudhatják, mennyi ideig fognak élni…
És nálunk mi a helyzet?…
Néhány hónapja már felvetettük, hogy nálunk – a legutóbbi évekig – viszonylag rövid ideig tartott a nyugdíjaskor. Főleg, ami a férfiakat illeti. A nők tovább élnek. Ami azonban az életminőséget illeti, igencsak szerény körülmények között tölti hátralévő éveit a legtöbb idős ember. Szerencsére ma már, ha bírja még a lába, ingyen utazhat a vonaton, a legtöbb buszjáraton. Vannak kedvezményes csoportos kirándulások is.
A legtöbb kisnyugdíjas ideje nagy részét a televízió előtt tölti. Könyvtárakba sem túl sokan járnak. Újságot – nincs is túl nagy választék – alig-alig járatnak.
Csak az élelmiszerre és a gyógyszerekre költ. Többre nem is igen telik.
Újabban – az 50 év felettieknek átlagosan 5678 euró megtakarításuk van a bankokban. Ez a megtakarítás a 75 évesek esetében már „csak“ 3233 euró. (Temetésre félretett összeg…)
Kerületenként ez az összeg igencsak nagy eltéréseket mutat. Nyugat-Szlovákiában a legmagasabb, Kelet-Szlovákiában a legalacsonyabb.
2016-os felmérések szerint a nyugdíjasok 60 százaléka retteg a szegénységtől, 30 százalékuknak pedig nem telik az alapvető szükségletekre sem. Csaknem minden hetedik nyugdíjas kölcsönre szorul, hogy létezni tudjon, s ez gyakran végrehajtásba, vagy egzisztenciális problémákba torkollik.
Az elmúlt két-két és fél évben lényeges változás, hogy sok munkaképes idős nyugdíjas ember ismét szerződéses munkát vállalhat, valamint, hogy számtalan településen létesítettek napközi otthont a számukra. Ezzel nagyobb gondoskodás , törődés kíséri az életüket. És ráirányult a figyelem arra a tényre is, hogy mára lényegesen meghosszabbodott a nagyon idős emberek élete, akik közül sokan élnek teljesen egyedül.
Megoldásra vár az ebédek házhoz szállítása, (illetve napi háromszori étkezést nyújtó) kifőzdék, létesítmények elérhetősége.
Gond viszont, hogy éppen mostanra drámaian lecsökkent országosan az idősellátó (geriáter) szakorvosok száma.
Nem túl derűs kilátások
Nem mindegy, milyen életszínvonalat szeretnének fenntartani a jövendőbeli nyugdíjasok, illetve, hogy a munkáltatójuk mekkora szerepet vállal a nyugdíjtőke megalapozásában. Tény, hogy tájainkon a munkából élőknek 45 éves koruk előtt ritkán jut eszükbe, hogy félretegyenek az időskorukra. Ezért mindössze 20 évük marad a nyugdíj-kiegészítés összegyűjtésére, miközben még legalább ennyi évet élhetnek nyugdíjasként.
