Miért éppen kínai kel?

kínai kel

Sokan kénytelenek kerülni a káposztafélék fogyasztását, azok puffasztó hatása miatt. Nos, az ő számukra „találták fel” a kínai kelt (Brassica pekinensis), amely kalóriaszegény, vitamindús főzelék- és legfőképpen salátanövény. Kelet-Ázsiában (Kína, Japán) már közel kétezer éve ismerik és termesztik. Európába csak az 1950-es években került, de csak az utóbbi évtizedekben vált népszerűbbé, a nálunk is terjedő salátaevés, fogyókúrás étrendek, ésszerű táplálkozás receptjei által.

kínai kelTipikus rövidnappalos növény. (Hosszú nappalok hatására általában magszárba szökik.) Utóveteménynek ideális. Július 15-től augusztus közepéig kerüljön földbe a magja, fészkes ültetéssel, egy-egy fészekbe 3-4 maggal, 35-40 cm-es sor- és 35 cm-es tőtávolságra. (Kelést követően a legerősebb növényeket hagyjuk meg a fészkekben.) Sekélyen gyökerezik, vízigénye nagy, hűvösebb, csapadékosabb őszökön várható szebb termés. Többféle hibrid fajták közül választhatunk. Vannak 60-80 napos tenyészidejűek, különféle formájú, zártabb, vagy lazább, hosszúkás, hengeres, vagy zömök, kerekded fejet fejlesztőek. A rendkívül rövid száron, torzsán ülő levelek alakja, vastagsága, színe, e két típusra jellemzően más. De mindegyik fajta esetében nyélre futóak, nagyon vastagok, alakjuk keskeny, hosszú, tojásdadon hosszúkás, vagy széles lapát formájú.

Rendszeres és bőséges öntözést igényel. Általában az első fagyokig a földben maradhat, ezt követően gyökerestől felszedhető és a pincében, homokba állított gyökerekkel, tárolható.

Magas a C-vitamin-tartalma, de nagy mennyiségű aminosavat is tartalmaz. Rostjai finomabbak, mint a káposztaféléké, íze, illata semleges, ezért változatosan elkészíthető párolva, vagy nyersen, saláta-alapanyagként.

Önnek ajánlott

Hozzászólás