Nem hiszem, hogy az okos ember az, aki a más kárán tanul – inkább az óvatos. A kísérletező kedvű, a kíváncsi, akinek megvan a magához való esze, általában a saját kárán okul. És van annyira okos, hogy beismervén a tévedését, a kudarcát, tanácsért, eligazításért fordul ahhoz, aki vélekedése szerint már több tapasztalattal rendelkezik, mint ő. Látogatóink megtisztelnek azzal, ha hozzánk fordulnak.
Tehetnék még valamit a petrezselyem gyökerének rozsdásodása ellen?
Ez nem gombabetegség, a termesztés körülményei idézték elő. Valószínű, hogy kötött, nehéz talajba került. Ha ez a talaj még meszes és gyakran száraz is, akkor a mikroelem-hiány (pontosabb a bór hiánya) váltja ki a gyökérrozsda tüneteit. (Lehetséges, hogy a kalcium akadályozza a bór felvételét.) Ahhoz, hogy a petrezselyem gyökere szép, fehér, sima legyen, mélyen megmunkált, laza, kissé homokos talajra van szüksége. Ahogyan már többször hangsúlyoztuk, nem közvetlenül a szervestrágyázás után, hanem csak azt követően a második évben kerülhetnek oda gyökérzöldségek. A petrezselyemnek jobb, ha kevesebb tápanyag van a talajában, mint ha több a kelleténél. Ha nincs megfelelő talaj a kertjében, próbálkozzon magas ágyás létesítésével.
A nemrég felszedett vöröshagymám a gyökerénél feketedni kezdett. Mi lehet az oka? Levágtam a szárát, aztán szétterítettem, hogy száradjon, ahogyan leírták.
Azt viszont nem írtuk, hogy a szárát le kell vágni. Sőt. A lényeg, hogy a szárának el kell száradnia, csak azt követően szabad felszedni. Van, aki mezítláb, vagy puha talpú cipőben még le is tapossa a hagymasorokat. Vár egy-két napot, csak ezt követően forgatja ki ásóvillával a földből. És ha csak családnak termesztett mennyiségről van szó, szép fonatokba fonja, szárával együtt. Felakasztja szellős, árnyékos helyre, ahol tovább száradhat. A lényeg, hogy teljesen érett, száraz legyen a termés. A száráról lemetélt, éretlenül felszedett vöröshagyma nem bírja ki a téli tárolás hosszú időszakát.
Gyönyörű, óriási paprikáim fejlődtek a fólia alatt a sűrű lombú bokrokon. Nem értem, miért mállott szét, puhult meg a húsuk, amikor lecsónak felkarikázva a paradicsomlébe forgattam. Talán sokat öntöztem őket?
Nyilvánvaló, hogy szedni – öntözés előtt kell. Különben törékenyekké válnának a termőágak, s letaposnánk a talajt. A baj korábbi eredetű, az NKP műtrágyából (a növény fejlődésének első kétharmadában) egyenletes mennyiséget kell alkalmazni. A terméskötés (gyümölcsfáknál a termésérés) időszakában már egyáltalán nem szabad nitrogént adagolni a talajba. Ettől ugyanis valóban dús, zöld levélzet fejlődik, s valószínűleg maga a gyümölcs, illetve a paprika is „megdagad”, nagyra nő, azonban szövetei fellazulnak, tárolásra alkalmatlanná válnak, illetve, a feldolgozás során szétmállanak.
