Verem, pince, prizma, kamara

A téli tárolásra mindenki a tárolandó zöldség és gyümölcs mennyisége, a család lehetőségei, valamint saját tapasztalatai szerint keres megoldást. Az utóbbi évek sok embert megtanítottak arra, hogy kerülje a vízaknában, süllyesztett pincében (veremben) a tárolást. Mivel nem tudható, mikor mennyi eső zúdul a házra, udvarra, s mikor önti el az alacsonyabban fekvő helyiségeket is. Ami a biztonságosabb helyiségeket illeti, mindenképpen mésszel fertőtlenítsük, meszeljük be a falakat, ne a különféle vegyi anyagokat tartalmazó, jól tapadó, ám a falak egészséges lélegzését gátló festékfélékkel.

Egyelőre – amíg napsütéses időszakokra is számíthatunk, a különféle, gyümölcs vagy zöldség tárolására alkalmazott, vízsugárral lemosott (fertőtlenített) deszkaládákat tegyük ki a napra, hadd segítsen ebben a természetes fény is. Legyen készen minden, amire majd szükségünk lesz. Polcok és rekeszek, tiszta, napsütötte homok, szúnyoghálók.

A termények téli eltartása nem csak e célra létesített építményekben, hanem földbe mélyített egyszerű tárolóterekben is lehetséges. Ezen szabadföldi tárolókban, ha azokat gondosan készítették el, a teljes téli időszakban megfelelőek a feltételek elsősorban a zöldségfélék eltartására. Létesítésükhöz nincs másra szükség, mint száraz földterületre, a lefedéshez szükséges szigetelőanyagra és dróthálóra a rágcsálók távoltartásához. A vermet olyan sík területen helyezzük el, ahol a csapadékvíz nem gyűlik össze, és a talajvíz sincs magasan. Ideális erre a célra egy árnyékos helyet választani. Lehet például az épület északi oldala, mert meleg ősz illetve tavasz esetén sem melegszik fel a bontás előtt a verem.

Számolnunk kell azonban a szabadföldi tárolók néhány hátrányával is: fagy esetén a vermek felnyitása nehéz vagy lehetetlen, ezért erre az időszakra a vermen kívül is kell zöldséget tárolni; a szabadföldi tárolók használata munkaigényesebb, hiszen felnyitás után újból gondosan szigetelni kell; továbbá a betárolt termények állapotát nem lehet időközben ellenőrizni..

Prizmák

prizma prizmás tárolás nálunk az egyik legelterjedtebb módszer. Így tárolhatók a gyökérfélék, a káposztafélék, esetleg a vöröshagyma. A prizma kezelése kézimunkaigényes, előnyük azonban, hogy szakszerű kivitelezés mellett jól megőrzik a zöldségek minőségét és vitamintartalmát.  Szélességük általában 1,6 m, hosszuk tetszés szerinti. Könnyű talajokon a prizma alapját 20-30 cm-rel a talajszint alá mélyítik, míg kötöttebb talaj esetében a földfelszínen létesítik. Mindkét esetben fontos az alap és a prizma széle körül is vízelvezető árkot mélyíteni. Az alapra dróthálót, majd szalmaréteget terítenek, erre halmozzák fel 60 cm magasságig prizma formában a tárolandó terményt, amelynél nagyon fontos, hogy teljesen száraz állapotúak legyenek. A vékony (10 cm vastag) homok- vagy földréteggel borított terményt hagyják lehűlni és csak +2 C fok alatti légköri hőmérséklet esetében fedik le vastagabb hőszigetelő réteggel (szalma + föld) a földet alaposan le kell döngölni, hogy levezesse az esővizet. Ez a természetes takaróanyag egyben a halom szellőzését is kielégítően biztosítja, de vannak megoldások szellőzőcsatornák beépítésére is, amelyek különösen fontosak, ha a prizmát szintetikus anyagokkal fedik le.

Vermek

A veremnek szánt gödröket 40-100 cm-re mélyítik a talaj felszíne alá, cölöpökkel, kövekkel vagy téglával oldalát megtámasztják, majd a rágcsálók ellen sűrűszövésű dróthálóval bélelik ki. A zöldségeket vagy almát a talajnedvesség ellen farácsokra helyezve, faládákban helyezik be. A verem közepére a szellőzés biztosítására felül lefedett, perforált csövet állítanak. A terményt hőszigetelő réteggel takarják, majd ügyelve arra, hogy felülre vízzáró réteg kerüljön, tetőszerűen lefedik. Előnyük, hogy tavasszal lassabban melegszenek fel, és komolyabb fagyok esetén is jól védik télen a terményeket.

Talajba mélyített egyszerű tárolók

Leginkább káposztaféléknél alkalmazott egyszerű megoldás, hogy egy hosszanti barázdát húznak a földbe, amelyek az alját a talajnedvesség ellen betárolás előtt homokkal, szalmával, faforgáccsal, hánccsal terítik be. Ezután a terményeket szorosan egymás mellé, gyökerükkel felfelé helyezik el, és úgy fedik be rézsűsen földdel, hogy csak a gyökerük vége maradjon szabadon. Fagyveszély esetén erre további szalma- és földréteget helyeznek.

Szokás a zöldségeket szélesebb árokban, gyökerükkel lefelé homokba, földbe ágyazva elhelyezni. A 30 cm mély és akár 150 cm széles árkot a betárolt zöldség legfelső rétege felett 8-10 cm-re (a szelőzés biztosítása miatt) keresztben elhelyezett lécekkel fedik be. Fagyveszély esetén erre kerül még 25 cm vastag szalma- és 10-20 cm vastag földréteg.

Hosszú ideig tárolható zöldségfélék és javasolt környezeti tényezőik

Zöldségfélék Tárolási hőmérséklet

(°C)

Átlagos fagyáspont

(°C)

Relatív nedvesség

(%)

Tárolási idő

(hónap)

Fejes káposzta 0–4,5 0,4 90–95 6
Karalábé 0–2 1,1 90–95 3–6
Sárgarépa 0–4,5 1,1 90–95 6
Petrezselyem 0–4,5 1,5 90–95 6
Zeller 0–4,5 1,0 90–95 5
Cékla 0–4,5 1,4 90–95 5–6
Őszi, téli retek 0–4,5 1,4 90–95 5–6
Vöröshagyma 0–4,5 1,1 70–75 6–9
Fokhagyma 0–3 3,7 70–75 6–9
Torma 0–1 3,1 90–95 5–6
Sütőtök 0–4,5 1,5 70–75 5–6

Önnek ajánlott

Hozzászólás