Sokan panaszkodnak, hogy nem sikerül kedvükre való szobanövényeket nevelni a panellakásban. Lehullatják a leveleiket, elszáradnak, vagy kártevők telepednek meg rajtuk.
Nem minden szobanövény bírja elviselni a panellakások körülményeit. Illetve, nem mindenütt lehet panelfalak között kialakítani a megfelelő feltételeket. Hosszabb a listája azoknak a szobanövényeknek, amelyek nem idevalók (mert párásabb levegőre, egyenletesebb hőmérsékletre van szükségük, mint amilyen a panelokban általános), mint amelyek szeretnek itt élni. Az utóbbi években, a hőmérséklet-szabályozók felszerelésével, szerencsére, már mérsékelhető a fűtésidényben eddig megszokott 21-25 C fok feletti hőség.
Aki biztosra akar menni, sárkányfát (Dracaena), vitorlavirágot (Spathiphyllum), kislevelű fikuszt (Ficus benjamina), broméliát (Guzmania), vagy kínai rózsát (Hibiszkusz) válasszon.
Persze, van sokféle fikusz és filodendron, amely a panelban felnevelve, akklimatizálódik, s jól bírja annak a klímáját.
És van másféle megoldás is: a hidropóniás (vízkultúrás) növénynevelés. Ez sokkal egyszerűbb, mint gondolnánk.
Általában nem az elhanyagolás, hanem a túlzott gondoskodás okozza a bajt:
- A túlöntözés (a túl hideg, vagy a túl kemény víz).
- A fényviszonyok rossz megválasztása (közvetlen napfény, vagy sötét szobasarok).
- Hőmérséklet (erős hőmérséklet-ingadozás, megrekedt hőség után a hidegsokk, szellőztetés).
- Levegő (száraz, túlfűtött, szennyező anyagokat tartalmazó, álló vagy huzatos).
- Ültetőanyag (az utóbbi években tiszta, jó minőségű földkeverékek kaphatók, ha ezeket választjuk, kevésbé kell tartanunk a kártevő rovarok és gombák megjelenésétől)
- Tartóedény (Ne válasszunk műanyag edényeket, mert nem „lélegeznek”. A cserép és a fa a legjobb. Se túl kicsi, se túl nagy ne legyen a cserép).
- Tápanyag-ellátás (inkább kevesebb, mint több tápanyag-utánpótlást kapjon a szobanövény).
- Vegyük figyelembe a nyugalmi időszakokat (ilyenkor kevesebb öntözésre, alacsonyabb hőmérsékletre, a trágyázás megszüntetésére van szükség).
A felsoroltak figyelembe vétele mellett ritkább esetben gyengül le annyira a szobanövény, hogy kártevők telepedjenek meg rajta.
Mit tehetünk a kártevők ellen?
A levéltetvek (Aphis, Mysus fajok) szívogatásukkal legyengítik a szobanövényeket, sokszor vírusokat is terjesztenek. Lehetnek zöldek vagy feketék. Ha viszont fehérek, azok az üvegházi molytetvek, a liszteskék (Trialeurodes vaporariorum). A rendszeres ellenőrzéssel időben megsemmisíthetjük a különben gyorsan szaporodó levéltetveket. A mosószappanos lemosást ajánlják a szakkönyvek. Sokan a most kapható, erős mosogatószereket keverik a lemosó vízbe. Néha ez is segít. Azonban, ahol egyszer már megjelentek a lakóhelyiségben tartott növényeken a levéltetvek, ott érdemes felkészülni módszeres kiirtásukra: környezetkímélő vegyszerek alkalmazásával.
A pajzstetvek (Coccoidea) szinte észrevétlenek maradnak a levelek fonákján, vagy a növények fő erének elágazásain megtapadva. Ezért, ha későn vesszük észre jelenlétüket, nagy kárt okozhatnak. Nehéz ellenük a védekezés. Erős rovarirtó alkalmazására van szükség.
A talajból támadó kártevők (ha kész földkeveréket használunk) ritkábban fordulnak elő. A hernyók és a giliszták, a gombaszúnyogok és vincellérbogár, ha mégis, akkor földlabdával együtt bevitt növények esetében károsíthat.
A megelőzés a legbiztosabb védekezés. Most, ősz elején, különösen. A kint, erkélyen, teraszon, kertben, tartott szobanövényeket alaposan ellenőrizzük, ha kell, ültessük át, s levélzetüket zuhanyozzuk le, mielőtt bevinnénk.
