Öltözködni idős korban is kell!
Idős korban az ember hajlik arra a gondolatra, hogy neki már nem kell adnia magára, azt vesz fel, amit akar, ugyan ki nézi meg őt. A jó megközelítés az, hogy ne másoknak öltözködjünk, hanem elsősorban magunknak, hogy jól érezzük magunkat a bőrünkben.
Ha szeretünk turkálókba járni ne vegyünk meg mindent csak azért, mert olcsó, hanem csak azt, ami tényleg szép és jól áll. Jó, ha van egy varrónőnk, aki ránk igazítja, ha szükséges, de még jobb, ha mi magunk tudjuk az átalakítást elvégezni.
A vélemények megoszlanak a tekintetben, hogy bő ruhát viseljünk-e, ami ápol és eltakar, vagy inkább testhez simulót. Az a véleményem, hogy takarjuk el a nem igazán előnyös testrészeket és emeljük ki a mutatósakat. Öltözetünk egyik legfontosabb darabja legyen a jó melltartó, ez alapvetően meghatározza az alakunkat. A kor előrehaladtával alakunk sajnos deformálódik, sokszor magunk se vesszük észre a tükörbe nézve, ha valami nem előnyös. Egy rólunk készült fénykép, vagy film jobban láttatja, hogy mi előnyös, és mi nem.
Ha kedvünket leljük az öltözködésben, és nem csak azért öltözködünk, mert muszáj, akkor játsszunk a színekkel, a sálakkal, a bizsukkal, táskákkal, cipőkkel, stb. Amióta a ruháimat a szekrényben színek szerint csoportosítottam, sok olyan ruhakombinációt fedeztem fel, ami addig eszembe se jutott. Szeretek a sálakkal játszani, megtanultam néhányat az interneten fellelhető sál megkötési trükkökből és szívesen alkalmazom őket. Nagyon feldobják a legegyszerűbb ruhát, kabátot is.
Nyáron sokkal jobb öltözködni
Talán más is úgy van vele, hogy nyáron sokkal jobb öltözködni. Nagyon bejöttek a most divatos, természetes anyagból készült, enyhén gyűrt kinézetű és fazonra aszimmetrikus ruhák. Azt mondják a divatszakértők, lényeg, hogy az embernek legyen stílusa: sportos, klasszikus/elegáns, nőies, vagy bohém.
Ha önökkel is előfordul, hogy tele van a szekrény, de tanácstalanul toporogmak előtte, hogy nincs mit felvenniük, itt az ideje egy nagy selejtezésnek. Ehhez jó egy barátnőt, vagy családtagot segítségül hívni, aki kívülállóként segít ebben. Az egy jó kiindulópont, hogy ami két éve nem volt rajtunk, attól szívfájdalom nélkül váljunk meg (de legalábbis tegyük el a szekrényünkből). Ha csak a hordható ruhák maradnak, könnyebb lesz eldöntenünk, mit, mivel hordjunk és mi az, amire még szükségünk lenne. Érdemes időnként színárnyalatot váltani és olyat vásárolni, hogy lehetőleg passzoljon a már meglévőkhöz. Mostanában a drapp, barna, bézs a menő, főként ősszel és télen, nyáron pedig a fehér, de lassan eljön a piros ideje is.
A boltok kínálata
Nem mondhatjuk, hogy a divattervezők és ruhakészítők elkényeztetnek bennünket. A boltok leginkább a kis méretű és fiatal nők számára készült ruhákkal vannak tele, mintha idősebb és molett nők nem is léteznének. Igaz, hogy idősebb korban a nők nagyobb hangsúlyt helyeznek a kényelemre, de azért szívesen öltöködnek divatosan, ha találnak magukra valót és a stílusuknak megfelelőt. Néhány márkaboltban már gondolnak az idősebbekre és nagyobb méretűekre, de ezek igencsak drágák és kevesek számára megfizethetők.
A gond ott kezdődik, hogy a divatlapokban, de az interneten sem lát a korunkbeli olyan modellt, amivel azonosulni tudna. Korosztályunk ki van éhezve a hordható ruhákra, ha azt csinos, hús-vér modellek mutatják be. Igaz, a modellek általában karcsúbbak az átlagnál, de mit tegyünk, ha idősebb, molett modellek nemigen találhatók. Ki tudja, talán akad divattervező és divatáru-készítő, aki megvarrja azokat a ruhákat, amikben járni szeretnénk.
Azt hiszem, a legfontosabb az, hogy idős korban is örömünket leljük az öltözködésben és a szépítkezésben! Ha belenézünk a tükörbe, egy gondozott, ápolt külsejű nő nézzen vissza ránk – ha elmúlt is már 60 vagy 70 – és akkor is, ha öltözéke nem a legújabb divatnak megfelelő.
