Térdprotézis – Ha nincs más megoldás….

terdprotezis

Nem könnyű eljutni a döntésig, hogy „kés alá” feküdjön az ember – vagyis, hogy műtétnek vesse alá magát. De a fájdalom nagy kényszerítő, a mozgásképtelenség kétségbeejtő, s így – sokszor sok évig, hónapig tartó kínlódás után egyik napról a másikra igent mond az orvosi érvekre, késztetésre. És – a legtöbb esetben nem is bánja meg.

Ismerjük meg jobban a saját testünket:

  1. A térdízület felépítése és a szerepe

Nem is gondolnánk, de biomechanikai értelemben a térdízület nem olyan egyszerű ízület, mint amilyennek első látásra tűnik, emiatt pedig sérülékenységével számolnunk kell. Ennek a rendkívül fontos ízületnek az élettartama természetesen egyénenként változó, nagyban függ az igénybevétel mértékétől, vagy például a testsúlytól. A térdízület biztosítja a combnak a lábszárhoz való csatlakozását. A térdízület úgy hozza létre a terhelésnek az átvitelét a sípcsont és a combcsont között, hogy közben kontrollált, mégis szabad mozgást biztosít számunkra, tehát valóban nagyon fontos szerepet tölt be a mindennapi életünk során.

Sétálás közben a testsúlyunk fele nehezedik a térdeinkre, lépcsőzés esetében pedig a súly két-háromszorosa terheli az ízületeket. Az ideális eset, ha a térdkalács pontosan illeszkedik a combcsont elülső felszínén elhelyezkedő mélyedésbe, ez biztosítja azt, hogy mindkét oldala egyenlő mértékű terhelést kapjon.

  1. Az artrózis, azaz az ízületi porckopás okai és tünetei:

Két főbb oka lehet a porckopás kialakulásának:

  1. A primer forma fordul elő a leggyakrabban, amikor az kórelőzmény során nem derül fény a kiváltó okokra.
  2. Szekunder formáról beszélünk akkor, ha az anamnézis során fellelhetőek például veleszületett fejlődési rendellenességek, huzamosabb ideig fennálló túlsúly, sportbaleset, nehéz fizikai munka, anyagcserével, vagy endokrin eredetű betegségek, stb.

A porckopás a térdfájdalom leggyakoribb okai közé tartozik. A térdartrózis kialakulásában sok tényező játszik szerepet: életkor, túlsúly, genetikai háttér, túlterhelés, sérülések, egyéb, az ízülete érintő megbetegedések. Fiatalok esetében a versenyszerű sportolók, a túlsúlyosak, vagy tengelyeltéréssel („X” és „O” lábbal) rendelkező emberek hajlamosak nagyobb valószínűséggel a porckopás kialakulására.

Ízületeink csontvégekből állnak, amelyeket beborítja az ízületi porc. A térdkopás akkor fordul elő, amikor a csontot borító porc elvékonyodik, tehát elkopik. Így már nem biztosított a súrlódásmentes mozgás, emiatt gyakori az ízületi mozgás esetén keletkező (gyakran) szúró fájdalom az alsó végtagokban, az ülő, vagy fekvő helyzetből történő felálláskor jelentkező indítási fájdalom, a végtagok kezdeti merevsége, térdfájás időjárás változás esetén, az ízület rugalmasságának hiánya, általában mozgás után tapasztalható duzzadt ízület, nyomásérzékenység, a „kattog a térdem”-jelenség, beszűkülő mozgástartomány.

  1. Mikor szükséges a térdprotézis?

Térdprotézis műtétre a következő esetekben lehet szükség:

  • Térdízületi arthrosis (porckopás) esetén
  • térdízületet érintő daganatos elváltozások sebészi megoldása esetén

A panaszok kezdeti jelentkezésénél természetesen nem kerül szóba a műtét. Azonban a struccpolitika nevében hajlamosak vagyunk nem tudomást venni a problémáról, és általában csak akkor kezd el igazán foglalkozni bennünket, amikor már késő. Amikor a fájdalom kezd mindennapossá válni és az életvitelünket nagyban befolyásolja, akkor dugása helyett érdemes minél hamarabb kivizsgáltatni magunkat. Hasonlóan a csípőműtétekéhez, a térdprotézis műtétek várólistája is rendkívül hosszú szokott lenni, ezért érdemes minél hamarabb elkezdeni az intézkedéseket.

Van az a pont, amikor már a konzervatív módszerek (gyógyszerek, az életmódváltás,és a gyógytorna, stb.) sem hoznak jelentős javulást, ekkor kénytelenek vagyunk megbarátkozni a térdműtét gondolatával. Egy beteg térd meg tudja keseríteni a mindennapjainkat, de a felépülés utáni életünk sokkal teljesebbé és kiegyensúlyozottabbá tud válni, hiszen a fizikai terhelés okozta fájdalommal megszűnik a pszichés terhelés is. A legújabb műtéti eljárásokkal behelyezett térdprotézis és az ezt követő rehabilitáció lehetővé teszi, hogy a felépülési idő jelentősen csökkenhessen.

  1. Térdprotézis fajták, típusok: 

  1. Unicondylaris térdprotézis: Abban az esetben van szükség rá, amikor a térd ízületének csak a külső, vagy belső oldalán jelentkezik a károsodás. Ezzel az úgynevezett szánkó protézissel végezhető tengelykorrekció és kisebb mértékű térdízületi instabilitás esetén rekonstruálható a szalag funkció is. Többnyire a belső oldalon van szükség a combcsont és a sípcsont elkopott ízületi felszínének pótlására.
  1. Teljes felszínpótló térdízületi protézis (TEP):Ilyen műtétek során kik kell cserélni az egész ízületet. (Én a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház Ortopéd-Sebészeti Osztályán
    cementes és cement nélküli térdprotézisek beültetését vállalom).
  2. Lehetőség van az un. ATTUNE rendszerű, “komfort” térdprotézis beültetésére is, amely a médiában tévesen az “intelligens protézis” elnevezést kapta. Ez az implantátum típus jobban illeszkedik az anatómiai variációkhoz, ugyanis nagy számú variációs lehetőség van a femur és a tibia komponensek között. Teljes térdprotézis esetén a beültetett mű ízület anyaga tartalmazhat: fém és műanyag komponenseket.
  3. Patellofemoralis (térkalács ízületi) protézis:Ez a térdprotézis egy ritkábban használt verziója, ami a szánkóprotézishez hasonlóan egy részleges beültetés. Ez a műtét akkor javasolt, ha kizárólag a térdkalács ízületét érinti a kopás.

terdprotezis

  1. Diagnózis felállítása

Az anamnézis során megbeszélésre kerülnek a korábbi mozgásszervi panaszok és betegségek. Ezt követi a jelenlegi panaszok átbeszélése. A funkcionális vizsgálatot egy képalkotó diagnosztika követi (UH, CT, MR). A labordiagnosztika pedig elengedhetetlen része a műtéti előkészítésnek. Magánrendelés esetén természetesen sokkal több idő jut az említett eljárásoknak a részletes átbeszélésére és a személyes konzultációra, mint a kórházi körülmények között.

  1. A térdprotézis műtét

A műtét történhet gerincérzéstelenítésben, vagy altatásban annak függvényében, hogy az aneszteziológus szakorvos mit javasol. A műtétet megelőzően és a műtét közben a beteg vérzés- és fájdalomcsillapító gyógyszereket kap.

A különböző fajtájú térdprotéziseket különbözőképpen lehet rögzíteni. Gyakorlatomban mind a cement nélküli, mind pedig a cementes technikával történő beültetés elérhető. A hagyományos műtéti eljárás mellet megjelent az úgynevezett minimál invazív műtéti technika, ami felgyorsítja a gyógyulást és a rehabilitációt, mert kisebb felületen történik a bemetszés. Ez azonban nem feltétlenül alkalmazható például túlsúlyos és erőteljes izomzattal rendelkező páciensek esetében. A térdprotézis műtéteket mindig aszeptikus (fertőző anyagoktól mentes) és steril körülmények között végzik az ortopéd sebészek.

Az operáció hátfekvésben történik egy műtőasztalon. A műtét során az operálandó térd derékszögben és nyújtott helyzetben is van attól függetlenül, hogy melyik fázisban jár az operáció. Az derékszögű helyzetben egy speciális térdtámasz biztosítja, hogy az érintett láb fix és nyugalmi állapotban pihenhessen.

A műtét általában háromnegyed-egy óra időtartamot vesz igénybe.

  1. Műtét utáni szövődmények, kockázatok

Mint minden műtét, természetesen a térdműtét is kockázatokkal jár. Előfordulhat vérrögképződés (trombózis) akár az alsó végtagokban, akár a tüdőben (tüdőembólia). Előfordulhat továbbá enyhe, vagy mélyebb sebfertőződés. A csontritkulással küzdő páciensek esetében gyakoribb az esélye az operációban érintett csontok törése. A műtét utáni fájdalom enyhítése céljából a páciens fájdalomcsillapító gyógyszereket kap, amelyek okozhatnak például hányingert, hányást. A beültetés után nem kizárható a műtét utáni gyulladás,  valamint bizonyos idegpályáknak az esetleges sérülése és vérömleny kialakulása is megeshet. A műtét utáni sebgyógyulás elősegítése rendkívül fontos, ebben természetesen minden páciens szakmai segítségnyújtást kap.

  1. Rehabilitáció, műtét utáni felépülés

A rehabilitációt nagyban befolyásolhatja például a protézis típusa, a műtét módszere, a beteg életkora. Általában azonban műtét után 3 hónappal jelenthetjük ki, hogy teljes a rehabilitáció. A gyógytorna az esetek többségében 1 nappal a műtét után már meg is kezdődik. A gyógytorna protokoll a kb. egy hetes, vagy tíz napos kórházi kezelést követően otthon folytatódik. Teljes terhelés elérése egyedileg kerül megállapításra, de általában elmondható, hogy 4-6 hét alatt minden segédeszköz nélkül terhelhetővé válik a térdízület.

Gyakori kérdések

    • Mennyi idő elteltével járhatok mankó nélkül a térdprotézis műtét után?

Az egyensúly és az izomerő visszanyeréséhez általában 6-12 hét kell, de a műtét után néhány héttel általában már mankó használata nélkül is elkezdhető a járás.

    • A térdprotézis műtét után mennyi idő elteltével megengedett a sportolás? Mennyi idő múlva megengedett az úszás?

Az aktív sportolás a műtét után kb. fél évvel veheti újra kezdetét.

Az úszás a protézis műtét után kb. két-három hónappal már elkezdhető. Azonban minden esetben konzultálni kell előtte a kezelőorvossal.

    • Mennyi ideig normális, ha járás közben még fáj a műtött térd?

A műtétet követő fájdalom teljesen természetes, ez jó esetben csökkenő tendenciát mutat, és néhány hét elteltével általában megszűnik.

 

Dr. Zsákai Zsolt

Főorvos

 

P.s.

Szlovákiában hasonló műtéteket végeznek, az általános orvos belgyógyászhoz, illetve ortopéd szakorvoshoz irányítja a beteget, ahol tájékoztatják a lehetőségekről.

Önnek ajánlott

Hozzászólás

%d blogger ezt szereti: