Ausztrál orvosok egy olyan COVID-19-páciens gyógyulását követték nyomon, akinek a koronavírus-fertőzésen kívül nem volt más betegsége. Ebből pedig új információk derültek ki arra vonatkozólag, hogyan birkózik meg egy egészséges szervezet a vírussal.
Az már rögtön a járvány elején kiderült a SARS-CoV-2 nevet kapott vírusról, hogy leginkább az idősebb korosztályra és a krónikus betegségekben szenvedőkre jelent veszélyt. Ez nem jelenti azt, hogy a fiatalok és egészségesek ne fertőződhetnének meg, csupán azt, hogy az eddigi adatok alapján ők jóval nagyobb arányban és gyorsabban gyógyulnak meg.
De hogyan győzi le az ő erős, jól működő immunrendszerük az új koronavírust? Erre keresték a választ a Melbourne-i Egyetem tudósai is, akik egy 47 éves női beteg felépülését követték végig. Az illető korábban Vuhanba utazott, ott fertőződött meg, majd hazaérkezése után nem sokkal enyhe és közepesen erős tüneteket tapasztalt magán (levertség, száraz köhögés, mellkasi fájdalom, láz és légszomj). Négy nappal a panaszok megjelenése után fordult orvoshoz, kórházba is szállították. A 11. napon hazamehetett otthoni karanténba, és a 13. napra pedig már tünetmentessé vált.
Az immunrendszer úgy harcol a koronavírussal, mint az influenza ellen
Az orvosok a hetedik, nyolcadik, kilencedik és a huszadik napon vérmintát vettek a betegtől, hogy azt megvizsgálva analizálni tudják a vírusra adott immunreakcióit. Megfigyelésük szerint a 7. és 9. napon jelentősen megnövekedett az IgG és IgM antitestek száma, és ez egészen a 20. napig kimutatható volt. Szintén a 7-9. napon megemelkedett a T-sejtek (a fehérvérsejtek egyik alcsoportja, amely központi szerepet tölt be a sejtes immunválasz működésében) és B-sejtek (az adaptív immunrendszer nyiroksejtjei, melyek alapvető szerepet játszanak a humorális immunválaszban) szintje is.
„Az eredmények arra engednek következtetni, hogy ugyan egy újfajta vírussal állunk szemben, az egészséges immunrendszer hasonlóképpen veszi fel vele a harcot, mint például az influenza esetén” – tájékoztatott a tanulmány társszerzője, Katherine Kedzierska professzor a Nature Medicine című szaklapban. Hozzátette, a kutatás jelentős lépés afelé, hogy jobban megértsék a COVID-19 lefolyását, és rájöjjenek, mi hiányzik, vagy mi működik rosszul azok immunrendszerében, akiknél a fertőzés súlyos szövődményeket, legrosszabb esetben halált okoz.
A kutatók arra jutottak, hogy a SARS-CoV-2 vírus a fertőzés elején, a diagnosztizáláskor, vagy közvetlenül előtte – akár még tünetmentes állapotban – van jelen a legnagyobb számban, az emberi szervezetben. Tehát nagy valószínűséggel egy beteg akkor adhatja át a fertőzést a környezetében. Az már azonban nem olyan egyértelmű, hogy mitől függ, melyik személynél alakulnak ki súlyosabb panaszok, s melyik marad tünetmentes, ha már megfertőződött. A vírusterhelésen túl, ugyanis, sokkal fontosabb tényező, hogy az immunrendszer hogyan reagál a fertőzésre, illetve, hogy valamilyen krónikus betegség mennyire tette érzékenyebbé, sebezhetővé valakinek az ellenállóképességét. (Forrás: nature medicine)
Az új koronavírus, avagy a COVID-19
Először 2019 decemberében azonosították az ismeretlen eredetű kórokozót a sokat emlegetett Vuhanban, Kínában. Több koronavírus pusztított már a világon, ilyen a SARS, vagy a MERS. Az új vírus a COVID-19 elnevezést kapta. A vizsgálatok szerint a vírus eredeti hordozói denevérek vagy tobzoskák lehettek, ám a legvalószínűbb, hogy nem róluk, hanem egy másik állatfajról került át az emberekre. A COVID-19 cseppfertőzéssel terjed, és bárki elkaphatja, de veszélyeztetettebbek az idősek és legyengült immunrendszerű embertársaink. Jelenlegi információk alapján a fertőzés rátája, vagyis a fertőzőképes beteg által megfertőzött emberek száma 2-5 közé tehető.
A koronavírus tünetei és kezelése
A koronavírus felső légúti betegségeket, tüdőgyulladást okozhat. A tünetek lehetnek: hirtelen magas láz, fejfájás, fáradtság; száraz, majd később hurutos köhögés, illetve fulladás érzése. Amennyiben a lázat nem sikerül csillapítani, tüdőgyulladás alakulhat ki. Fontos tudni, hogy a koronavírus tünetei jelen ismereteink szerint legkésőbb 11 és fél nap után már jelentkeznek, de feltételezhető, hogy ennél később is kialakulhatnak.
Vannak, akik elkapják, de tünetmenetesen vészelik át a betegséget, viszont így is fertőznek. Ezért fontos kerülni a közösséget.
Vannak úgynevezett magas kockázati csoportba tartozó emberek, akik fokozott fertőzésveszélynek vannak kitéve, ilyenek a szív- és érrendszeri betegségekben szenvedők, a cukorbetegek, a vesebetegséggel élők, a daganatos betegek, illetve a 60 év felettiek. Esetükben a tünetek súlyossá válnak, és akár intenzív ellátásra is szorulhatnak.
Jelenleg nincs olyan ellenszer, ami specifikusan a COVID-19-re hatna. A kórházi kezelés célja a beteg tüneteinek enyhítése, az életfunkciók stabilizálása és a szövődmények kialakulásának megelőzése. Ha Ön a koronavírus tüneteit észleli magán, NE menjen orvoshoz! Hívja fel a kezelő (általános) orvosát, vagy az ingyenes segélyhívó számot. Kérjen segítséget telefonon. Tájékozódjon a diagnosztizálás menetéről szóló aktuális információkról az erre a célra szolgáló oldalon. Ha tapasztalja magán a magas láz, makacs köhögés tüneteket, vegye fel a kapcsolatot a hivatalos szervekkel, és végeztessen COVID-19 vizsgálatot. A vizsgálatra az interneten megtalálható telefonszámokon érdemes jelentkezni. Az egyes megyéknek külön-külön telefonszámuk van.
Ha kérdése van, hívja a következő telefonszámot: 0800 221 234
Külföldről: +421 222 113 333
Kérdéseiket erre az e-mail-címre is elküldheti: koronachcemvediet@vlada.gov.sk
A legtöbben (nagyjából 80 százaléka a vírushordozóknak) bármely speciális kezelés nélkül felépülnek a betegségből.
Mit tehetünk a koronavírus terjedésének lelassítására?
Ha tehetjük, maradjunk otthon, és limitáljuk a személyes érintkezések, találkozások számát. Mossunk kezet rendszeresen és alaposan, tartsunk legalább két méter távolságot a többi embertől, használjunk kézfertőtlenítőt, kesztyűt, maszkot.
Még egy fontos figyelmeztetés: ha ez idáig kontaktlencsét hordtunk is, ebben az időszakban viseljünk szemüveget! A szemüveg védi a szemünket az esetleges cseppfertőzéstől. És kevesebbszer nyúlunk a szemünkhöz, ha szemüveget hordunk, mint amikor kontaktlencsét viselünk.
Bevásárlásból, vagy sétáról hazatérve ne csak a kezünket, táskánkat fertőtlenítsük, hanem a lábbelink talpát is, valamint sétapálcánkat, mankónk tapadókorongját is.
Az utcai kerti padokra ne üljünk le pihenni bárhol: csak ahol tudjuk, hogy ezeket rendszeresen fertőtlenítik. Ahol ezt elmulasztják, ott legalább a magunkkal vitt újságpapírt tegyük magunk alá.
