Ne lépjünk a fűre!

gyep XL fűre

Nedves, csapadékos időben ne menjünk a fűre, mert a letaposott fű nem hajlik, hanem törik, s pár nap múlva kipusztul. Ez azonban a hosszan tartó esőzések alatt nem elég ahhoz, hogy a pázsit, a gyep dús és egészséges maradjon az udvarunkban, kertünkben. A sok csapadék felhalmozódik a fű gyökerénél, ezért a gyökér a talajfelszín közelébe húzódik, ez pedig a fűfelület nagyobb részének a pusztulását is előidézheti. A nedves időjárás kedvez a gombás betegségek terjedésének is. Az átázott talaj összetömörödik, így a fű gyökere nem jut elég levegőhöz. Nagyon fontos, hogy a felesleges csapadékot elvezessük a pázsitos felületről, s hogy azt folyamatosan szellőztessük is.

Erre a célra ma már kaphatók speciális szerszámok is, de az egyszerű ásóvilla is megteszi. A gyep egész felületén, egymástól 10 cm távolságra szúrjunk kb. 1 cm széles, 10 mély lyukakat. Ha ezt követően is megáll a víz a fű között, homokot vagy tőzeget szórjunk rá, hogy feligya a felesleget.

A vizes füvet ne nyírjuk. Viszont kevés gyeptrágyát szórhatunk rá, ezt az eső néhány nap alatt bemossa a talajba, s így tápanyagokkal fölerősítve, valószínűleg megvédhetjük a féltett pázsitunkat, gyepünket.

A pázsitfüvek kondícióját elsődlegesen a nitrogén, a foszfor és a kálium határozza meg. Ez a három legfőbb elem, ami nem csak a pázsitfélék, hanem sok más kerti növény esetében is a legfontosabbnak bizonyul.

A gyeptrágyázás évi 3-4 alkalommal történjen a fűre a vegetációs időszakban, tehát a gyeptrágyázás a kora tavaszi és az őszi időszakban is lehetséges és némely esetben még télire is szükséges. A pázsit esetében nincs univerzálisan használható mindig sikeres műtrágya. Emiatt érdemes szakmai segítséget kérni, hiszen laikusként nagyon nehéz megállapítani,hogy a pázsitunk milyen tápanyagokban szenved hiányt ( pl. nyáron visszatérő állandó sárga foltok), vagy egyáltalán mitől szenved hiányt. Esetleg talajprobléma állhat a dolog mögött.

Mit tartalmaz a gyeptrágya?

Nitrogén (N) – Vegetatív fejlődést segíti főként a zöld részeket

Foszfor (P) – Gyökérképződést serkenti

Kálium (K) – Elsősorban a sejtfalat erősíti, valamint szabályozza a vízháztartást, javítja a télállóságot

Magnézium (Mg), Vas (Fe) – Számos mikroelemre szüksége van a növényeknek, de magnézium és vas nélkül nem lehetséges a fotoszintetizálás a zöld növények számára.

Mit jelent a NPK 20-5-5?

Ezek arányszámokat jelentenek, ami a fent említett összetevők arányát mutatja. A példában 20% nitrogént, 5% foszfort és 5% káliumot tartalmaz a gyeptrágya.

Önnek ajánlott

Hozzászólás

%d blogger ezt szereti: