Napos, száraz időben szedjük fel!

Burgonya 2

Második kenyerünk

Könnyű azt mondani, hogy napos, száraz időben szedjük fel, amikor állandóan esik, meg sem szikkad a talaj, türelmetlenkednek a burgonyát termesztők. A föld rátapad a nedvességgel telített gumókra, amikor a gödrök mellé szórják. Sietve védett helyre viszik, ahová száradni terítik. Még a vak is láthatja, hogy az ilyen állapotban felszedett burgonyát nem lehet tárolni! Elsősorban érettnek kell/ene lennie, másodsorban a felesleges nedvességtől mentesnek. És tegyük még hozzá, egészségesnek. Ehhez lenne szükség a talaj szikkadására, a napfényes, illetve száraz időre. Ahol már a talajban rothadni kezdett, ott nincs más megoldás, át kell válogatni, s minél gyorsabban felhasználni. Ahol mégis sikerül kifogni a napos, száraz időt, s egészséges burgonyát betakarítani, ott is legalább egy-két héten át, 15-18 C fokos hőmérsékleten, levegős, de fénytől védett helyen, szétterítve kell tartani, hogy a burgonya héja beparásodjon, s beszáradjanak rajta még a hajszálvékony, szemmel nem látható sérülések is. Ezt követően – mennyiségtől, minőségtől függően – kell megválasztanunk a tároló helyet a kertben termett burgonya számára.

Burgonya 3Hogy megéri-e termeszteni?

Évek óta töprengenek, vitáznak, aszerint, van-e elegendő, hazai burgonya ősztől tavaszig. (A legtöbb kertészkedő, falun élő ember ugyanis, általában csupán “újkrumplinak” való mennyiséget termeszt odahaza. Mert bizony, macerás a gondozása, a megvédése a különböző nyavalyáktól, a legfőképpen pedig a krumplibogártól. Már a mezőgazdaság helyzetére, a zöldségfélék termesztésére figyelők tudják, a vegyszerezés ártalmas. Lehetőleg a fogyasztóknak ártó mérgek nélkül szeretnék fölnevelni a kertjükben termő friss főzelékféléket, meg a burgonyát. Ebből ugyanis tényleg sokat fogyasztunk. Manapság megint az a helyzet, hogy a nagyüzemileg termesztett – a bolti burgonyaellátást biztosító kft-k, szövetkezetek száma – egyre csökken.

Nem éri meg nekik ezzel foglalkozni. Tehát, hiába fogyasztanánk a hazait, külföldi krumplira szorulunk. Még jó, ha magyar, lengyel, cseh behozatalból válogathatunk. Ott a hazaihoz hasonló módszerekkel termesztik. A távolabbról érkezőknek más az íze, az állaga, s főleg, elképzelhető, hogy nagyobb a vegyszeres kezelésük is.

Mi lenne a teendő? Többet termeszteni idehaza – hogy a régi, megszokott ízeket, kenyérbe, krumplis tésztákba, pogácsák,  lángosok tésztájába is jó minőséget kaphassuk, akár odahaza termesztjük, akár a falunk határában, az arra vállalkozó cégek szánják rá magukat a termesztésére. Bárcsak így lenne!

Önnek ajánlott

Leave a Reply

%d bloggers like this: