Egyre rövidebbek a nappalok, hosszabbak az éjszakák. A köd is segít elfogni a fogyó napfény erejét. Csak a falevelek surranása hallatszik, ahogy a földre hullnak.
Az utolsó fagymentes, napfényes hétvégéken keresve sem találhatunk hasznosabb és kellemesebb családi kikapcsolódást, mint a kert előkészítését a következő évre. És – a változékony, kiszámíthatatlan időjárás szeszélyei ellenében – tehetünk is valami okosat, hasznost.
Készítsünk magaságyást!
Hogy bátrabban, nagyobb kedvvel lásson hozzá a kertészkedéshez az is, akinek gyakran fáj a dereka, nem bír hajolni, vagy akár tolószékre kényszerült, olvassa végig ennek a nagyon praktikus megoldásnak az előnyeit:
- Nincs hajlongva gyomlálás – amit a fiatalabbak rabszolgamunkaként élnek meg. A magaságyásban alig, vagy egyáltalán nem kell gyomlálnunk. Miután feltöltöttük az ágyásokat megfelelő földdel, az itt-ott megjelenő gyomokat könnyen kihúzkodhatjuk a talajból.
- Nem kell műtrágyázni. Az ágyásba bedolgozott komposzt és zöldtrágya megfelelően lazítja és tápanyagokkal látja el a talajt.
- Nagyobb hozam – kisebb helyen. A laza, jó minőségű, kitűnő szerkezetű talajnak köszönhetően szebb és jobb minőségű zöldségféléket termelhetünk.
- Nincs talajtömörödés – mivel nem járkálhatunk a talajon, s tulajdonképpen körbejárhatjuk, állandóan figyelemmel kísérhetjük a zöldségfélék fejlődését.
- A kert, vagy az udvar adottságaihoz, saját szükségleteinkhez alakíthatjuk az ágyásokat. Helytakarékos megoldásokat alkalmazhatunk. Például a füves udvarra is tehetünk magaságyást virágokkal, fűszernövényekkel, gyógynövényekkel, vagy szamócával.
- Egészséges ökoterményeket kapunk – kiválóan nőnek azok a növények is, amelyek a pangó vízre érzékenyek (hosszantartó esőzések, felhőszakadások következménye). Petrezselyem, sárgarépa, saláta, retekfélék. Vagy – szamócaágyások.
- Növényápolás – hajolgatás nélkül. A magasságot az igényeknek megfelelően alakíthatjuk ki, hogy kényelmesen hozzáférhessünk a veteményekhez, palántákhoz.
- Kevesebb vízzel, ritkábban kell öntöznünk. A komposzttal jól feltöltött magaságyás talaja lassabban szárad ki, mert a komposzt megőrzi a nedvességet. Ha a növényzet lombja összezárul fölötte, az is árnyékolja a talajt.
- Az ásást el is felejthetjük. Elég a felszíni réteg lazítása, a zöldségfélék növekedésének figyelemmel kísérése. Az ezzel kapcsolatos teendők elvégzése. (pl. paradicsom karázása, kötözése, kacsolása.)
- Időt, fáradságot takaríthatunk meg.
Milyen anyagból készüljön a magaságyás?
Deszkából, téglából, kőlapokból, fűzfavesszőből font sövényből, melegágyi, már nem használt ablakokból. Számtalan lehetőség kínálkozik. A legjobb a kézenfekvő, a legolcsóbb –ami a ház körül található.
Mi az első teendő? Az ágyás méretének megfelelően ássunk egy ásónyom mély gödröt. Lazítsuk fel a talajt. Borítsuk be 30 cm mélyen fanyesedékkel, gallyakkal. A földbe vert faoszlopok közé építsük meg cca 80 cm magasra, az ágyást.
A nyesedék, gallyak fölé éretlen komposzt kerüljön, majd földdel rétegezve, érett komposzt.
A körültekintő kertészkedő dróthálóval is kibéleli az ágyást, hogy a rágcsálók befészkelésétől megvédje a terményeit.
Észak-déli irányban készüljön a magaságyás.
A paradicsom és a többi, magasabb zöldségféle az északi végébe kerüljön. Középre kerüljenek a gyökérzöldségek, déli oldalra az alacsonyabbak.
A palánták gyorsabban fejlődnek, mintha helybe vetnénk a zöldségmagokat.
Az ágyás oldalához a csüngő zöldségfélék kerüljenek. Pl. az uborka.
Az első évben saláta, cukorborsó, sárgarépa, cékla, zeller, hagyma és káposztafélék (karfiol, brokkoli) kerülhetnek bele. A második és harmadik évben bab, uborka, feketegyökér.
Tessék kipróbálni!
