A szépkorúakként emlegetett idősek és vének városok, nagyobb települések panelházaiban egyedül élő – szerencsére maroknyi – maradéka a karantén kezdete óta alig teszi ki a lábát a négy fal közül. Mikortól is? Március közepétől… Azt reméltük, őszre véget ér. De nem. Még mindig nem látni a végét.
Most még rátett egy lapáttal a kijárási tilalom. Akinek nincs papírja (certifikát) a negatív tesztről, az maradjon otthon. A tesztelés előtt azzal kecsegtettek, hogy 65 év felett nincs rá szükség. (Az tette jól, aki idős kora ellenére elment teszteltetni – vagy aki az esetleges fertőzéstől félve otthon maradt?)
Most itt a nagy bizonytalanság: ha üzletbe akarok menni, s nincs ilyen „bizonyítványom”, akkor megbüntetnek?… Élelmiszerért, gyógyszerért mehetek, zokniért, papucsért már nem szabad?.. Voltak, – ahogyan a világhálón közzé tették – akiknek a postán még a nyugdíjukat sem adták ki a legutóbb „mert nem volt kék papírjuk”. Hát akkor mi van? És mi lesz?
A kijárási korlátozás további meghosszabbításával fenyegetnek. Néhányunkra – a többi bajunkat leszámítva – indokolatlan hányás tör rá. „Csak úgy”, ahogy nő bennünk a szorongás.
Eleinte még el is hittük, hogy bennünket féltenek, értünk hozzák a megszorító intézkedéseket. De egyre inkább kételkedünk benne.
Lehet, hogy a fejünk felett, hátunk mögött megmosolyogják az aggályainkat, tétovázásunkat, félelmeinket.
De nincs viszonyításra módunk, aggodalmaink feloldására együtt érző, elérhető kortársunk.
És most még a baráti kéz megfogása is tilos.
Még szerencse, hogy Szlovákiában az idős emberek kétharmada családban élhet.
A család féltése, intelmei mára már védekezési reflexet fejlesztettek ki a legtöbbünkben, akik egyedül töltjük az időnk nagy részét:
- Csak akkor nem támadhat ránk az alattomos, eddig sosem látott, tapasztalt nyavalya, ha az erkélyen szippantunk friss levegőt,
- Ha a ház tövénél távolabbra nem merészkedünk,
- Ha a régen látott szomszédasszonnyal is csak telefonon beszélünk,
- Ha az ellátásunkról gondoskodó családtagunkon kívül mást be sem engedünk.
Oda jutottunk, hogy már félünk egyedül kimenni az utcára.
- Körülnézünk, nem jön-e a járdán szemben valaki.
- Ha igen, nagy ívben elkerüljük.
- Ha ismerős, messziről integetünk neki.
- Van, aki úgy tesz, mintha meg sem ismerné (erre is jó a maszk) a távolabb lakó szomszédot.
Valószínű, hogy a kertes házban, családban – vagy akár egyedül – élők szabadabbnak érzik magukat.
A kertben, az udvaron nem kell viselniük a maszkot, megérintik az örökzöld bokrokat, felsöprik a lehullott faleveleket, s átszólnak – legalább a kerítésen…
Nem tudom. Éjszaka csak járkálok. (Mások olvasnak…) Már olyan régen tartanak fogságukban a falak, hogy az is kiszabadulás, ha el tudok jutni a legközelebbi boltig.
És tanulok várni, csak telefonon beszélgetni, közben az ismeretlen félelem gyűlik bennem. Igyekszem nem sopánkodni senkinek, de nem mindig sikerül. Figyelek, hogy meg tudjam különböztetni a fenyegető covidot a könnyű meghűléstől, meg a régi, szelídebb téli veszedelmektől.
(hme)
2020. november 6.
A vírusok veszélyesek
A késő ősztől tavaszig tartó időszak általában is a felső légúti megbetegedések szezonja, október és március között van a legtöbb náthás megbetegedés, januártól pedig a szezonális influenzajárvánnyal is szembe kell néznünk, és most megjelent a szintén légúti tünetekkel is járó koronavírus is. A koronavírusról sajnos jóval kevesebbet tudunk, csak most kezdjük megismerni fertőzőképességét, tüneteit, szövődményeit, de még mindig nagy a bizonytalanság a vírussal kapcsolatban. Az influenzát, a náthát és a koronavírus okozta megbetegedést is vírusok okozzák.
Az influenzát az influenzavírus, melynek négy (A, B, C és D) altípusa van. A legfertőzőbbnek, egyben legsúlyosabb tüneteket okozó A típusnak különböző, betűvel és számmal jelölt szerotípusai vannak (H1N1, H5N1 stb.). A nátháért ezzel szemben legalább 200 különböző vírus lehet a felelős, a leggyakrabban azonban az ún. rhinovírus okozza a betegséget.
Melyik kórokozó fertőzött meg?
Egyértelmű választ erre csak laboratóriumi vizsgálatok tudnak adni. „Ránézésre” nem lehet megállapítani, pontosan melyik vírus okozta a betegséget! Ezért is fogalmaznak például úgy, hogy influenzaszerű megbetegedésről van szó, s csak laborvizsgálattal állapítható meg, melyik vírus okozta a bajt. Ez a vizsgálat különösen a koronavírus esetén fontos, hiszen ez a járvány terjedéséről is sokat elárul, és lehetővé teszi annak monitorozását is. A tünetek árulkodóak lehetnek ugyan, de könnyen előfordulhat, hogy valakinél egyik vagy másik tünet hiányzik, vagy erősebben, esetleg enyhébben jelentkezik.
Van védőoltás vagy nincs?
A nátha ellen nincs védőoltás, a koronavírust illetően pedig még várnunk kell az oltóanyagra. Egyedül az influenza ellen van vakcina, amit mindhárom biztosító minden ügyfelének ingyen biztosít. Mivel a múlt évhez viszonyítva idén megnőtt az érdeklődés az influenzaoltás iránt, lesznek olyanok, akiknek nem jut belőle. Ugyanis a vakcina év eleji rendelésénél abból indulnak ki, hogy az előző évben hányan oltatták be magukat, ugyanis minden évben új vakcinát fejlesztenek ki.
Influenzára utalhat:
- a magas, akár több napig is tartó láz,
- az erős ízületi és izomfájdalom,
- az erős fejfájás,
- az erős és fájdalmas köhögés,
- a torokfájás,
- a gyengeség, elesettség
- a kevés tüsszögés és az,
- ha nincs bedugulva az orr és keveset kell orrot fújni.
- A hányinger, esetleg hányás és hasmenés, valamint
- az, ha a betegség rövid idő alatt, hirtelen alakul ki és terít le.
A COVID-19 betegséget okozó koronavírus cseppfertőzéssel terjed. Feltételezett lappangási ideje 2–14 nap.
Koronavírusra utalhat:
- magas 38 °C fölötti láz
- száraz köhögés
- légzési nehézségek
- fáradékonyság
- az ízlelés és a szaglás elvesztése
- hányinger, hasmenés
- szemfájdalom
- izomgyengeség
- a tünetek a fertőzöttebb helyről való hazautazást követően jelentkeznek
- korábban közeli kapcsolatba kerültünk olyan személlyel, akit bizonyítottan koronavírussal teszteltek
Náthára utalhat:
- nincs láz vagy csak hőemelkedés, ami néhány nap alatt el is múlik,
- nincsenek izomfájdalmak,
- nincs fejfájás
- enyhe a köhögés, de fáj a torok,
- tüsszögünk, be van dugulva és erősen folyik az orrunk,
- ha a betegség hosszabb idő alatt alakul ki; napról napra egyre rosszabbul érezzük magunkat.
Hogyan lehet tudni, hogy ez most koronavírus-e?
RT-PCR-teszt
A PCR-teszt (SARS-CoV-2 vírus PCR-vizsgálat) az orrból és garatból levett mintában jelenlévő vírus RNS-ét mutatja ki, akár a tünetek megjelenése előtt. A sikeres vizsgálat egyik előfeltétele, a helyes mintavétel és a megfelelő vírus szám jelenléte a mintában. A teszt arra ad választ, hogy a páciens a mintavétel időpontjában fertőzött-e a vírussal. A vírus légúti jelenlétének igazolására a legjobb, gold standardnak tekinthető módszer. Kiváló érzékenység és megbízhatóság jellemzi. Csaknem 100%-ban képes azonosítani a fertőzötteket.
COVID-19 antigén teszt
Az antigén teszt a koronavírus nukleoprotein antigénjeinek jelenlétét mutatja ki. Ebből következik, hogy a teszt aktuális fertőzést mutat ki és a tünetek meglététől függetlenül tudja kimutatni a fertőzést. A teszt már a tünetek megjelenése előtt, akár a fertőzés második napjától képes kimutatni a koronavírust. Alacsonyabb érzékenysége miatt a negatív eredmény nem zárja ki az éppen aktuális fertőzés fennállását, így ezt meg kell erősíteni az RT-PCR vizsgálattal.
Rapid antitest tesztek
Ezek a tesztek a vizsgált személy vérében található SARS-CoV-2 -specifikus korai (IgM) és késői (IgG) típusú ellenanyagok gyors kimutatására szolgálnak. Az eredmény akár 15 perc alatt elkészül. Amennyiben a betegség korai fázisában történik a mintavétel, az eredmény álnegatív lehet. Gyorsan, akár ágy mellett is elvégezhető, kedvező árú laborvizsgálat, mivel az eredmények leolvasásához nem szükséges speciális készülék, a teszt szabad szemmel is értékelhető. Szakmai tapasztalatok igazolják azt is, hogy az ujjbegyből vett vérből végzett ellenanyag kimutatás kevésbé pontos és érzékeny, mint a vérvétellel levett vérszérumból végzett szerológiai vizsgálat.