Milyen gyümölcsöket ehetnek a cukorbetegek?

gyümölcsök a szénhidrát

A cukorbetegek pontosan tudják, mennyire fontos, hogy mikor és mennyi szénhidrátot juttathatnak a szervezetükbe. Habár a szénhidrátok testünk egyik legfontosabb energiaforrásai, mivel azonban az emésztés során minden szénhidrát egyszerű cukorrá bomlik le, így diabétesz esetén nagyon oda kell figyelni a bevitelre. Általában véve a gyümölcsök, illetve bizonyos zöldségek esetén is számolni kell a szénhidráttartalommal, ráadásul előbbiek a gyorsan felszívódó szénhidrátok csoportjába tartoznak.

A gyümölcsök jelentős szénhidráttartalommal rendelkeznek, ráadásul glikémiás indexük is magas

Cukorbetegek számára is mérvadó az Egészségügyi Világszervezet (WHO) immár közel három évtizede közzétett ajánlása, amely napi mintegy 40 dekagrammnyi zöldség és gyümölcs elfogyasztását javasolja. A WHO szerint ekkora mennyiséggel már jelentősen csökkenthető a szív- és érrendszeri betegségek, a stroke, illetve az elhízás kockázata. A tudományos társaságok ajánlásai azóta is ekkora vagy ennél valamivel nagyobb napi bevitelt javasolnak.

A cukorbetegeknek azonban ezt a mennyiséget úgy el kell beosztaniuk, hogy arányaiban több zöldség szerepeljen az étrendjükben, mint gyümölcs, illetve hogy ne egyszerre fogyasszák el az ajánlott mennyiséget, hanem arányosan felosztva azt az egyes étkezések között. A reggeli és kora délelőtti órákban, illetve késő este pedig érdemes kerülni a gyümölcsöket.

Gyümölcsök hatása a vércukorszintre

A gyümölcsök többségének viszonylag magas a szénhidráttartalma, ami azt jelenti, hogy nagyobb mennyiségben történő fogyasztásuk jelentős vércukor és inzulinszint emelkedést okozhat.

Mivel inzulinrezisztenciában a sejtek ellenállóvá válnak az inzulin hatásával szemben, a hasnyálmirigy több inzulint termel, mint ideális esetben kellene (ez a hiperinzulinémia). A sok inzulin hatására a felesleges cukor a májban zsírrá alakul, és a zsírraktárakat fogja gazdagítani. Ez eredményezi a hízást.

Megemelkedik a vércukorszint

Ha egy inzulinrezisztens egyén egy ültő helyében megeszik fél kiló cseresznyét, a cseresznyében lévő cukor felszívódik, megemelkedik a vércukorszint, és ennek hatására a szervezete meglehetősen sok inzulint fog termelni. Az inzulin a cukor egy részét a sejtekbe juttatja, a felesleg pedig zsírként fog raktározódni. Sajnos a sok inzulinnak van még egy hátránya: túlságosan is leviheti a vércukorszintet, ami ismét a szénhidrátok utáni vágyakozást fogja eredményezni. Ha ilyenkor az illető ismét valami szénhidrátban gazdag ételt fog enni, az ördögi kör kezdődik elölről.

dió a szénhidrát
A száraztermésű gyümölcsök cukortartalma alacsonyabb, csak 10 százalék körüli.

A gyümölcsöket összetételük alapján, rendszertanilag a friss, lédús gyümölcsök (például alma, cseresznye, málna) és a  száraz termésű, héjas gyümölcsök (például dió, mogyoró) csoportjába soroljuk.  Ennek megfelelően kémiai összetételük, tápanyagtartalmuk is különböző: előbbi csoport tagjainak szénhidráttartalma 2-25 százalék között mozog, míg a száraztermésű gyümölcsök cukortartalma ennél jóval alacsonyabb, 10 százalék körüli.

10 dkg gyümölcs, amelyben mag, héj nélkül számítva az alábbi mennyiségű a szénhidrát:

• 7 gramm vagy annál kevesebb a szénhidrát a következő gyümölcsökben: alma, citrom, grapefruit, málna, földieper, szeder, görögdinnye, ribiszke;
• 8-10 gramm a szénhidrát a következő gyümölcsökben: egres, birsalma, őszibarack, sárgabarack, nektarin, sárgadinnye, narancs;
• 11-15 gramm a szénhidrát ezekben a gyümölcsökben: cseresznye, meggy, kivi, körte, mandarin, szilva, áfonya;
• 15 gramm vagy annál több a szénhidrát a következőkben: szőlő, banán, datolyaszilva, gránátalma, mangó.

Hogyan kell a gyümölcsöket fogyasztani?

  • A gyümölcsöket lehet egy-egy étkezés befejező fogásaként, desszertként enni, de fogyaszthatók önállóan, délutáni kisétkezésre is.
  • Érdemes egészben, azaz darabolás, pépesítés, turmixolás nélkül tálalni ezeket, hiszen ezek a konyhai eljárások mind-mind emelik a glikémiás indexet, azaz gyorsítják a szénhidrátok felszívódását.
  • Egy-egy étkezés alkalmával maximum két adag gyümölcs elfogyasztása javasolt.
  • Egy adag egy maréknyi málnának, meggynek vagy egy ökölnyi méretű almának, narancsnak felel meg.
  • Ettől függetlenül érdemes minden gyümölcsöt legalább egyszer lemérni, majd kiszámolni, hogy pontosan mekkora adag fogyasztható egy-egy étkezés alkalmával.
  • A cukrozott befőtteket, lekvárokat, aszalt gyümölcsöket, gyümölcspépeket és gyümölcsleveket mindenképpen jobb, ha kerüljük.
  • A cukorbeteg tanuljon meg cukor nélkül befőzni, lekvárt, befőttet készíteni. Az élelmiszerboltokban keresse a cukorbetegek számára kialakított polcokat, sarkakat, amelyek a kímélő készítményeket (dzsemek, befőttek, különböző, teljes kiőrlésű lisztből készített kekszek, sütemények, édesítő szerek) tartalmazzák.

Számolni kell továbbá azzal a ténnyel is, hogy minden ember más, így az ajánlott mennyiségek is eltérhetnek. Fontos tehát egy dietetikus szakember segítsége, aki személyre szabott tanácsadás során az egyéni paraméterekhez, adottságokhoz, szükségletekhez mérten alakítja ki az étrendet.

 

Önnek ajánlott

Leave a Reply

%d bloggers like this: