Ahhoz, hogy a kertünkben termő zöldség és gyümölcs valóban tápláló és egészséget, erőt adó legyen, a talajnak, amelyben termesztjük, szintén egészségesnek, megfelelő tápanyagokkal ellátottnak kell lennie.
Ősszel, szinte kivétel nélkül minden kertészkedő ásáshoz lát, mert úgy véli, ez a legfontosabb teendő, amit a következő évi termés érdekében megtehet.
Előző számainkban már felhívtuk a figyelmet a talajtesztelés, a kalcium (mész) pótlásának fontosságára. Arról is esett már szó, hogy az ásásnak, talajforgatásnak akkor van jelentősége, ha az említett hiánytüneteket észleltük, s tápanyag-pótlásra, a megfelelő szintetikus talajjavító anyagok, ásványi föld, stb. kijuttatására, szétszórására van szükség. Vagy, ha a szokásos szervestrágyázással humuszképző komposztot, friss, vagy érlelt istállótrágyát akarunk a talajba juttatni. A marhatrágya minden talajra jó, a baromfi és a kisállatok trágyáját csak hígítva, vagy komposzthoz keverve alkalmazzuk, különben a zöldségfélék különböző fejlődési rendellenességét idézheti elő.
A marhatrágya
100 kg istállótrágya 0,5 kg nitrogént, 0,25-0,30 kg foszfátot és 0,5 kg kálit tartalmaz. Az istállótrágya tehát elsősorban nem tápanyagpótló trágyaanyag, hiszen 2-2,5 kg pétisóval tudunk annyi nitrogént juttatni a talajba, mint 100 kg istállótrágyával. Ezzel szemben a humusz fokozásával pótolhatatlan szolgálatot tesz a gyümölcsöskert talajéletének serkentésében.
Az istállótrágyát lehetőleg ősszel kell kiszórni és ásással a talajba forgatni. Így a szerves anyag tavaszig elbomlik, a tápanyagok pedig a növények gyökerei számára felvehetővé válnak.
Kötött talajon 2-3 évenként, homoktalajon 1-2 évenként célszerű istállótrágyázni. Kötött talajon egyszerre 3-4 q istállótrágyát szórjunk ki 100 m2-enként, míg homokon ugyanerre a területre egyszerre 1,5-2 q is elegendő.
Sajnos az istállótrágya egyre nehezebben szerezhető be, sőt egyes városokban – egészségügyi okokból – a szállítása is tilos. Így a gyümölcsöskertek tulajdonosai nehezen jutnak hozzá, és arra kényszerülnek, hogy más szerves anyagok felhasználásával igyekezzenek elérni azt a kedvező hatást, amelyet a megelőző évtizedekben az istállótrágya nyújtott.
Nem szükséges ősszel felásni
Az ápolt, sötét, humuszos feltalajú kerti földet nem szükséges ősszel felásni, sem a fagy lazító hatásának kitenni. Ezt jobban elvégzik a giliszták, gombák és baktériumok. Biológiai úton alakul ki tartós morzsás szerkezet, igazi talajérettség. Az ilyen érett talajt és a benne lejátszódó biológiai folyamatot a fagytól is védeni kell. Lombbal, félérett komposzttal, vagy tőzegtrágyával takarjuk, s tavasszal a durvább részeket legereblyézzük, vagy a feltalajba bedolgozzuk.
