Néhány éve még a hazai mezőgazdaságért „lobbizó” sajtó törte magát, hogy az itthoni tojás fogyasztását népszerűsítse. Most, hogy egyre gyengébb lábakon áll a szlovákiai agrárium – még legbiztosabb ágazatát, a csirketenyésztését, tojástermelésre tartott tyúkállományát tekintve is – már inkább csak az egészséges, EU-ból származó tojásra , annak a minőségére, árára irányul a figyelem. Bár csak ismét visszatérnének azok a szép napok (idők), amikor a legközelebbi termelőktől, itthoni friss tojást vásárolhatunk!
Mit jelentenek a számok?
A legjobb esetben saját tyúkunktól vagy a piacról szerezzük be a tojást, de sokan vagyunk, aki a boltokban kénytelen megvásárolni. A tojásokon hosszú jelöléseket találunk, amik sok információval szolgálnak – feltéve, ha tudjuk, hogy mit is jelölnek. Ismerkedjünk meg a számokkal és betűkkel!
A tojásokat “A” és “B” minőségi osztályokba sorolják, a kereskedelemben azonban csak “A” minőségű termékekkel találkozhatnak a fogyasztók. Az “A” minőségű tojásokat aztán a tömegük és a méretük alapján osztályozzák. A négyfokozatú skála a legkisebbnek számító “S” kategóriától “XL”-ig terjed, akár a ruhaméretekben, és a következők értékeket jelöli:
XL – nagyon nagy: több mint 72 gramm
L – nagy: 63 és 72 gramm közötti
M – közepes: 53 és 62 gramm közötti
S – kicsi: 53 grammnál kevesebb.
Az élelmiszerek nyomon követésének biztosítása érdekében az “A” minőségű tojások héján fel kell tüntetni a termelői kódot, valamint a nyilvántartási számot.
A nyilvántartási szám egyes kódrészeinek jelentése a következő:
0: ökológiai tartás. Mögötte az ország jele.
Első rész – az állattartási technológia kódja:
1: szabadtartás
2: alternatív tartás
3: ketreces tartási rendszer
0: ökológiai tartás;
Második rész: az ország ISO kódja, amelyből a vásárló megtudhatja, hogy a tojás honnan származik, a SK jelenti a hazai termelésből származó tojást (SK, PL, CZ, AT, HU, LT, DE…);
Harmadik rész: A termelő azonosítószáma, minden állam a saját szabályai szerint határozza meg. A szlovák tenyésztők esetében ez a körzetszám és a létesítmény sorszáma.
Magyarországon a jelölés bonyolultabb, a harmadik részben: a megye vagy a főváros kódja, 01-20 közötti szám;
Negyedik rész: az állat-egészségügyi kerület sorszáma – csupán egy karakter;
Ötödik rész: a tojótyúk jelölés: “T”;
Hatodik rész: az állattartó telep kétjegyű sorszáma a kerületben;
Hetedik rész: a “per”- jel után az istállók száma.
1 – Szabad tartásban termelt tojás
A tyúkok napközben folyamatosan a szabadban mozoghatnak és a szabadtéri kifutójukat nagyrészt növényzetnek kell borítania, így körülbelül a szükségleteik szerint élhetnek.
2 – Alternatív tartásban termelt tojás
Más néven mélyalmos, istállós tartásnak is nevezik, amikor a tyúkok zárt térben élnek, de nem korlátozottak a mozgásban – szabadon mozoghatnak azon belül – almozott kaparótér áll a rendelkezésükre, ahol a tyúk fajra jellemző viselkedésformákat gyakorolhatja (kapirgálás, porfürdőzés stb.), és tojófészekben tojja le a tojásait.
3 – Ketreces tartási rendszer
A nagyüzemi úgynevezett ketreces tartás egy arra kifejlesztett rendszer, amelyben a tyúkok összezárt elemek között élnek. A gazdának gondoskodnia kell a megfelelő körülmények megteremtéséről. Legtöbbször automata berendezések segítségével jutnak ki a tojások a tyúkok alól.
0 – Ökológiai állattartás
Az ökológiai tartásban nevelkedő tyúkok jellemzően nagy területen élnek. Kiemelt feltétel az ökológiai táplálék és az életterük, vagyis fontos, hogy a kifutó is ökológiai terület legyen mivel ez is fontos táplálékforrás.
A csomagolt – tálcás, dobozos – tojáson további információkat is szerepeltetni kell vagy lehet.
Ha a csomagoláson nem szerepel a származási hely ISO kódja, akkor annak a tojásra nyomtatva kell szerepelnie
A csomagoláson fel kell tüntetni:
- a csomagoló központ számát,
- a tojás minőségi osztályba sorolását (“A osztály” – “A” vagy “friss” szóval kombinálva, amennyiben az “extrafriss” jelzést látja a tojás csomagolásán, akkor a tojásrakástól számítva nem telt el 9 nap);
- a tojások tömegét, méretét (XL-L-M-S);
- minőség-megőrzési idejét, amely a tojásrakástól számítva legfeljebb 28 nap lehet;
- valamint a tárolásra vonatkozó javaslatot.
A helyi piacon vásárolt tojások esetében a fogyasztók jelölés nélküli tojásokkal is találkozhatnak, mivel a jelölési kötelezettségek nem vonatkoznak a kistermelőkre.
