Beadassam az oltást, ha már átestem a fertőzésen? Hordjak maszkot és tartsak távolságot az után is, hogy megkaptam a vakcinát? Még nem gyógyultam fel a koronavírus-fertőzésből, így is be kell oltatnom magam? Mutatjuk a szakértők javaslatait: mit tegyünk és mit ne koronavírus-oltás előtt és után.
Az idősek körében kevesebb a mellékhatása
Paul Hunter professzor, a University of East Anglia egyetem orvostudományi karának járványügyi kutatója a BBC rádiónak nyilatkozva kijelentette: a brit szakértők tudják, hogy az Oxford/AstraZeneca-vakcina biztonságos a 65 évnél idősebbek számára is. Hozzátette, az idős korosztály esetében az oltóanyag jóval kevesebb mellékhatást okoz, mint a fiatalabbak körében, és szinte biztos, hogy alkalmazása nagyon előnyös a súlyos betegség kialakulásának és a kórházi kezelés szükségességének megelőzése szempontjából. Boris Johnson brit miniszterelnök kijelentette, a brit szakhatóságok teljesen egyértelműen azon a véleményen vannak, hogy az Oxford/AstraZeneca-vakcina nagyon jó és hatékony, már egy dózis beadása után is magas szintű védelmet nyújt minden korcsoportban.
Többet köhögnek, de ugyanannyit fáj a fejük
A kutatók tavaly november és idén január között elemezték azokat a tüneteket, amelyek a tesztelést megelőző héten jelentkeztek a fertőzötteknél, majd az adatokat két csoportra bontották aszerint, hogy a koronavírus-fertőzést a SARS-CoV-2 vírus vagy annak az új, brit variánsa okozta-e.
Az új, fertőzőbb vírusmutációval diagnosztizált 3500 beteg 35 százaléka panaszkodott köhögésre, 32 százalékuk kimerültségre, 25 százaléknál jelentkeztek izomfájdalmak, és közel 22 százalékuknak fájt a torka. Ezzel szemben az új típusú koronavírus eredeti verziójával megfertőződött 2500 fő közül 28 százalék panaszkodott köhögésre, 29 százalék fáradtságra, 21 százalékuknak voltak izomfájdalmai és 19 százalékukat érintette a torokfájás. További érdekesség, hogy az íz- és szaglásvesztés valamivel alacsonyabb volt az új variánssal fertőzöttek körében (15-16 százalék), mint az eredeti vírus okozta megbetegedések esetében (18 százalék). Emellett nem találtak különbséget a csoportok között a fejfájás, a légszomj, valamint a hányás és hasmenés tekintetében – ezek a tünetek ugyanolyan gyakorisággal jelentkeztek mindkét vírusvariáns esetében.
Lawrence Young virológus professzor, a Warwicki Egyetem molekuláris onkológia professzora a tanulmányhoz kapcsolódóan elmondta, az eredeti, Vuhan városából származó koronavírus különböző részeinek változása befolyásolhatja a szervezet immunválaszát, így a fertőzéssel járó tüneteket is. „Úgy tűnik, ezek a fertőzöttek több vírust termelnek, ami szélesebb körű fertőzést eredményez a szervezetben, valamint több köhögést, izomfájdalmat és fáradtságot okozhat” – tette hozzá a professzor.
Gyorsabban fertőz és halálosabb lehet
Ahogy arról korábban mi is írtunk, a Nagy-Britanniában decemberben azonosított B.1.1.7 vírusmutáció akár 70 százalékkal is nagyobb fertőzőképességet mutat, mint az új típusú koronavírus, ennek köszönhetően mára az egész világon elterjedt, Szlovákiában 2021 február elején már a teszteltek 60%-ánál mutatták ki a jelenlétét. Sir Patrick Vallance, a brit kormány tudományos főtanácsadója azt is elmondta, vannak arra mutató jelek is, hogy ez a variáns a korábbinál valamivel több halálozást okoz, ugyanakkor jó hír, hogy a vizsgálati eredmények szerint az eddig kifejlesztett vakcinák az új vírusmutációval szemben is ugyanolyan hatékonyak.
Hogyan zajlik az oltás?
Az oltóorvos először kérdőív segítségével kikérdezi és fizikálisan megvizsgálja az oltandó személyt. Az új típusú koronavírus ellen védelmet nyújtó vakcinát a felkarba adják. Ezt követően legalább 15-30 percig meg kell figyelni a beoltott személyeket, hogy esetleg fellép-e nála oltási reakció. Az oltás egyébként önkéntes, senki sem köteles beoltatni magát csak azért, mert regisztrált. Az oltást megelőzően az oltandónak mindig ki kell tölteni egy hozzájáruló nyilatkozatot.
A koronavírus elleni védettség kialakulásához általában két oltásra van szükség. Már az első oltás is kivált egy bizonyos védettséget, de az oltottak teljes védelme csak a vakcina második adagját követően alakul ki, várhatóan 1-2 héten belül. 100 százalékos hatékonyságú vakcina nem létezik, így előfordulhat, hogy kevesen, de lesznek olyanok, akik mégis megfertőződnek – azonban ők sem betegszenek meg súlyosan.
A Pfizer és a BioNTech közös fejlesztésű oltóanyagának második dózisát az első oltást követő 21. napon kell beadni, míg a Moderna-féle készítmény 2 oltása között 28 napnak kell eltelnie. Az oltóanyagokat nem lehet felcserélni, az első és a második oltást ugyanazon oltóanyaggal kell elvégezni. Ha a második oltást a tervezett időpontban valamilyen oknál fogva nem lehet beadni – például akut betegség vagy akadályoztatás miatt -, akkor azt az oltóorvossal megbeszélt időpontban be kell pótolni.
Gyakorlati teendők a védőoltás előtt
Az ügyintézés gyorsítása érdekében aki teheti, kinyomtatva és kitöltve vigye magával a beleegyező nyilatkozatot. Emellett fontos végiggondolni, van-e krónikus betegségünk, volt-e súlyos betegségünk a közelmúltban (különösen az elmúlt 3 hónapban), illetve volt-e az elmúlt 2 hétben akut megbetegedésünk. Érdemes összeírni továbbá, hogy milyen gyógyszereket szedünk. Amennyiben a közelmúltban immunrendszert gyengítő kezelésben részesültünk, azt feltétlenül jelezzük az oltóorvosnak. Az oltás helyszínére vigyük magunkkal a személyazonosító iratainkat és az egészségbiztosító kártyánkat.
A védőoltás előtt a szokásos napi ritmusunknak megfelelően ihatunk és ehetünk. Amennyiben vérvételkor vagy injekció beadása kapcsán előfordult már, hogy elájultunk, akkor ezt is jelezzük az oltóorvosnak, és vigyünk magunkkal egy palack vizet, esetleg szőlőcukrot. Lehetőleg olyan öltözékben érkezzünk a kórházi oltópontra vagy a rendelőbe, amiben könnyen szabaddá tudjuk tenni a felkarunkat a védőoltás beadásához.
Ki nem kaphat oltást?
Akut lázas betegség fennállása, illetve a beadandó vakcina bármely összetevőjével szembeni súlyos allergiás reakció esetén egyértelműen nem ajánlott a COVID-19 elleni vakcina beadása. Kizáró ok lehet továbbá, ha korábban már előfordult súlyos, kórházi ellátást igénylő, gyógyszerrel vagy védőoltással kapcsolatos anafilaxiás (allergiás)reakció. Ha ez a reakció a koronavírus-oltás első dózisánál jelentkezett, akkor az érintett nem kaphatja meg a második adagot. Krónikus betegek azonban megkaphatják a védőoltást, sőt, kifejezetten ajánlják nekik. Az idős kor mellett ugyanis a krónikus betegségek növelik a leginkább a koronavírus-fertőzés súlyos lefolyásának a kockázatát. A vakcina egyébként nem okozhat koronavírus-fertőzést, hiszen egyik oltóanyag sem tartalmaz aktív, életképes kórokozót.
