A közönséges orgona (Syringa vulgaris) 2-4 m magas cserje, de hozzáértő metszéssel kecses, alacsony törzsű fává is nevelhető. Akár így, akár úgy, finom illatú lila vagy fehér virágait sokan kedvelik. Mégis, kevesebb található belőlük a házak előtt, a pihenőkertekben, mint régebben. Pedig nincs szüksége különleges gondozásra. Elég, ha jó minőségű, meszes, agyagos talajba, napos, meleg fekvésbe ültetjük. Mivel dúsan elágazó gyökérzete sekélyen helyezkedik el a talaj felszíne alatt, a legfontosabb, hogy öntözéséről rendszeresen gondoskodjunk. Ahhoz, hogy minden évben dúsan virágozzon, elvirágzását követően alaposan vissza kell metszeni. A legfontosabb, hogy az elszáradt virágbugákat eltávolítsuk. A nemes fajták feltöltéses vagy közönséges bujtással szaporíthatók. Ilyenek például a fehér ‘Madame Lemoine’ és a lila ‘Sensation’ orgonák.
Az alapfaj orgona lila virágú, a kerti fajták színe a hófehértől a feketés-sötétliláig a legkülönbözőbb (még sárga, lila-fehér tarka, rózsaszín és kék is van közöttük) színekig terjed, a virágok egyszerűek vagy teltek. Általában az egyszerű virágúakat kedvelik, ilyen a lila ‘Andenken an Ludwig Spaeth‘, és a fehér ‘Mme Florent Stepman‘. A telt virágú fajták – különösen a fehérek – csapadékos időben hamar rozsdásodnak a sok apró szirom között megálló víztől.
|
|
|
Térdig érő bokorrá nő csak a júniustól a fagyokig nyíló, kék virágú nyári orgona, a Buddleia davidii „Blue Chip”. Ez félfás dugványokról szaporítható. Augusztusban virágzik a törpenövekedésű Syringa Bloomerang. Konténerben is tartható, azonban az orgonák bőséges és rendszeres öntözést igényelnek.
