Zöldségmagvak csírázóképessége

Zöldségmagok
csírázóképessége
A zöldségmagok csírázóképessége

A zöldségmagok csírázóképessége sokban függ a zöldségfajtól és a tárolási körülményektől. A csírázóképesség letesztelésével sok időt és kellemetlenséget spórolhatunk meg. Vetés előtt a bizonytalan értékű magokat próbacsírázásnak vessük alá.  Az iskolai biológia órákról jól ismert bab könnyen csírázik, míg az apró magvú, ernyősvirágzatú petrezselyem, sárgarépa hetekig vár a keléssel. Zárójeles megjegyzés, hogy aki már többször befürdött a petrezselyem helybevetésével, próbáljon palántát nevelni! Általában beválik.

Zöldségfélék Csírázási idő
napokban
A csírázóképesség
időtartama években
Sárgarépa 12–14 3–4
Petrezselyem 24–28 2–3
Feketegyökér 10–12 1–2
Zeller 18–21 3–4
Cékla 10–14 3–4
Retek 4–6 4–5
Fejes saláta 6–7 4–5
Endívia saláta 6–8 4–5
Cikória 6–8 4–5
Káposztafélék 7–10 4–5
Spenót 18–21 4–5
Paradicsom 12–14 3–4
Paprika 12–14 3–4
Uborka 6–8 6–8
Borsó 6–8 3–5
Bab 7–9 3–5
Spárga 10–14 1–2
Sóska 12–14 1–2

A próbacsíráztatás

A próbacsíráztatáshoz nagyobb magvakból 10 szemet, közepesekből 25 szemet, kicsikből 50 szemet nedves homokba, vagy tőzegbe nyomunk, s a tálkát 20 C fokos hőmérsékletű helyiségbe állítjuk. Üveglappal vagy fóliával letakarjuk. Amikor több csíra már néhány mm hosszú, a magok csírázóképessége megállapítható.  A csíráztatáshoz használt közeget ne öntözzük túl, mivel az eredményességhez a hőmérséklet és a nedvesség mellett levegő is szükséges. A csíráztatási százalékot úgy kapjuk meg, hogy megszámoljuk, hogy a papírra helyezett magokból hány kelt ki (egyszerű hármasszabály). Ha a magok 75%-a kicsírázik, akkor kitűnő minőségű a vetőmag, ha csak 50%-a, akkor csökkent csírázási erélyű, ha csupán 25%, akkor már nem alkalmas vetésre.

Önnek ajánlott

Leave a Reply

%d bloggers like this: