Aki befogadta a kertjébe, saját terméséből csemegézett, vagy illatos dzsemet készített belőle, annak szívügyévé vált a szamóca. Igaz, hogy állandó gondoskodást, ápolást igényel, de meg is hálálja. És sokkal gyorsabban megtérül – friss, illatos termés formájában – a gondoskodásunk, mint a többi gyümölcs esetében.
Szívügyünk a szamóca
A folyton érő fajták érési ideje most kezdődik, s eltarthat októberig. Fontos az egyenletes vízutánpótlás. Az egyszer érő fajták terméshozama akkor növekszik, ha augusztusban nem tartjuk túl nedvesen, ugyanis a magas talajnedvesség akadályozza a virágrügyek képződését. Szüretet követően meg kell tisztítani a töveket, az elszáradt vagy fertőzött leveleket el kell távolítani, az indákat le kell vágni, mivel mind a régi lombozat, mind a sűrű indák gátolják a virágrügyek kialakulását.
Az ültetvényt – szakemberek szerint – nem érdemes 3-4 évnél hosszabb ideig megtartani. Ha a fajta megfelel, akkor a begyökeresedett ostorindákból kell új palántákat nevelni. A tavaszi ültetésen kívül az augusztusi a megfelelő időpont a szamócatelepítésre. Ne kövessük el azt a (gyakran előforduló) hibát, hogy ugyanoda ültetjük az új palántákat, ahonnan a régieket eltávolítottuk. Ahol bevált a fekete fóliás takarás, ott érdemes arra ültetni, akár saját, akár tápkockás frigó palántákat telepítünk. Előnye sok van: csökken a nedvesség elpárolgása, nem gyomosodik a talaj, az érett gyümölcs nem szennyeződik.
