Szeptembertől – már több éve – friss gyümölcsöt, zöldségleveket is kapnak az iskolás gyerekek. Elvben ez jó dolog, de a gyakorlatban ki szavatolja, hogy ha több zöldséget kapnak, az egészséges, nem magas szermaradvány- és nitrát-tartalmú lesz?
Vagy, hogy amit az áruházakban vásárolunk, a bogyósoktól a leveles zöldségekig, s azzal a tudattal fogyasztjuk el – jót tesz a szervezetünknek, valóban így van?
Nézzünk egy régebbi kimutatást: Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (EFSA) 2007-re vonatkozó jelentéséből nyilvánvaló, hogy Szlovákiában a vizsgált szamóca 50%-ában volt magasabb a peszticidek mennyisége a maximálisan megengedettnél (MRL), a salátából vett mintáknak szintén 30,77%-a tartalmazott a megengedettnél magasabb mennyiségű szermaradványokat, a Szlovákiában ellenőrzött gyümölcsfélék összes mintáinak 3,99%-a esetében volt magasabb a szermaradványok aránya a maximálisan megengedett limitnél. Nem megnyugtató az sem, hogy feldolgozást követően is az élelmiszerekben maradtak ezek a peszticidek. Az EU országaiban 1,6 % a limit, nálunk azonban (szomorú elsőség) 7,69% szermaradványt találtak 14 évvel ezelőtt a vizsgált élelmiszermintákban.
Vajon ma – mi a helyzet?
Akkor a földművelésügyi minisztérium rendeleteket bocsátott ki, hogy a következő években ellenőrizni kell a talaj, a gyümölcsfák, a termények nehézfém-tartalmát is, nemcsak a szermaradványokét. Ugyanis mind a talajvizeink, mind az öntöző kutak (főleg Dél-Szlovákia legnagyobb részében) szennyezettek.
És a nitrát-tartalom még külön veszélyforrás. Jóllehet, értékes tápanyag, amelyet minden növény gyorsan tud hasznosítani. De az át nem alakult, zöldségfélékben maradt nitrát, szervezetünkbe kerülve, nitritté alakul. Ez a vérben blokkolhatja az oxigéncserét. Nitrosaminokká alakulva pedig erősen rákkeltő anyaggá válik. A WHO az élelmiszerek elviselhető nitrát-mennyiségét 3,6 mg/kg/testsúly/nap értékben határozta meg. Ez, 50 kg-os testsúly esetében, 180 mg nitrátnak felel meg.
Abban, hogy csak szigorúan ellenőrzött gyümölcs és zöldség kerül az iskolákba, nemigen reménykedhetünk – még ma sem. Sőt, egyre kevésbé, hiszen ma már ellenőrzésekről szóló jelentésekkel sem igen találkozhatunk. Élelmiszerüzlet-láncainkban ugyan szép, friss a zöldség és gyümölcs, de az említett értékek méréséről nem is esik szó. Próbáljuk megítélni mi, magunk. És az igényesebbek (főleg a húsmentes táplálkozás hívei) a jóval drágább ún. abio zöldség-és gyümölcs után nyúlnak. Vajon ezek tényleg „tiszták”, szermaradvány-mentesek? Ki ellenőrzi a term,őföldjüket, a termesztési módjukat?…
Az USA-ban a az életkörnyezet tisztaságáért küzdő szervezet (EWG) minden évben listát állít össze a legtisztább és a legszennyezettebb gyümölcsökből és zöldségfélékből. 2018-ban a legszennyezettebb gyümölcs a szamóca volt, ezt követte a spenót, majd sorrendben a nektarin, az alma, a fekete szőlő, őszibarack, cseresznye, körte, paradicsom, zeller, burgonya, kápia paprika.
A legtisztább volt a kukorica, az ananász, fejeskáposzta, hagyma, cukorborsó, papája, spárga, mangó, baklazsán, sárgadinnye, kivi, ananászdinnye.
Hogy nálunk van-e ilyen kimutatás, mostanában vizsgálják-e egyáltalán a gyümölcs és a zöldség vegyszermaradvány-tartalmát, még nem néztünk utána, pontosabban nem találtunk (még) erre vonatkozó adatokat.
Ha hozájutunk – tájékoztatjuk róla olvasóinkat.
Mert a talajvízből évtizedek óta egyre terjednek a mérgező vegyszerek, s fölötte sokhelyütt folyik a termelés tovább…
Talán a termelők, a gyümölcs-és zöldségkertészek lelkiismerete a megbízhatóbb támpont. Hiszen saját gyermekeik, unokáik egészsége is attól függ majd, mennyire egészségesek a terményeik, amelyeket az iskolákba juttatnak.
Nitrát-csökkentő betakarítás
A nyári hónapokkal szemben ősszel akár 50%-kal is növekedhet a zöldségfélék nitrát-tartalma. Ugyanis a napos idő hossza határozza meg ennek a felvételét és hasznosítását. Miközben a megfelelő páratartalom, éjszakai harmat több zöldséget segít a növekedésben, a gyökérzöldségek, őszi vetemények fejlődését is hatékonyan segíti, de a céklában, zellerben, retekfélékben, sárgarépában ilyenkor halmozódik a nitrát-mennyiség.
Szedés előtt egy hónappal fejezzük be a fejtrágyák adagolását, hogy a talajban lévő, könnyen oldódó tápanyagok még felszívódhassanak.
Szedés előtt egy héttel bőségesen öntözzünk, hogy gyorsítsuk a gyökerek nitrogénfelvételét.
Napos, száraz időben, két szakaszra bontva a munkát, szedjük fel a gyökérzöldségeket. Délelőtt, ásóval, a sor egyik oldalán, ferdén a gyökerek alá szúrva, vágjuk el a hajszálgyökerek egy részét. De csak délután szedjük fel, lehetőleg 17 óra után. Elsősorban a nyersen (lé formájában is) is fogyasztott zöldségféléket szedjük fel ilyen körültekintően. Több zöldséget pl. a céklát, sárgarépát, később a zellert, petrezselyemgyökeret, de a káposztát is hasonló módon szedhetjük fel kisebb nitrát-tartalommal.
A mángold, a sóska, a paraj szedésére is délután kerüljön sor, akár téli eltevésre, akár friss fogyasztásra szánjuk.
