Azt is mondhatnánk, nincs új a Nap alatt! Elődeink máar régesrégen tudták, milyen jó élelmiszer a vöröshagyma. Egy darab jó szalonna, meg kenyér – mellé a hagyma, ezen éltek és dolgoztak nap mint nap. Ha a szalonna elfogyott, hagymát ettek helyette. Egykor ez volt a „farkasdi szalonna”…
De fogjuk komolyabbra a szót: A vöröshagyma ugyanabba a növénycsaládba tartozik, mint a fokhagymya. Mindkettő intenzív orvostudományi kutatások tárgyát képezi már évtizedek óta, s ezek megerősítik a gyógyító erejükbe vetett régi hitet. Indiában például kísérletekkel azt mutatták ki, hogy a zsíros ételek feltornázzák a vér koleszterinszintjét, de a hagyma – különösen nyersen fogyasztava – visszahúzza azt. Dr. Victor Gurewich az amerikai Tufts Egyetemen azt mutatta ki, hogy napi fél fej vöröshagyma elfogyasztásával, a vérben található nagystabilitású lipoproteinek mennyisége átlagosan 30%-kal növelhető.
A vöröshagyma emberemlékezet óta tiszteletben tartott népi orvosság egész sor betegség esetében: vérszegénység, hörghurut és asztma, húgyúti fertőzések, ízületi gyulladás, köszvény, étvágytalanság, főzve köhögéscsillapító, levese gyomorrontást, hascsikarást szüntető.
Mostanában, amikor világszerte különleges szerepet tulajdonítanak a koleszterinszint csökkentésének, a gyógyszeripar számtalan, embert próbáló, kellemetlen mellékhatású pirulát ajánl az magasabb koleszterinszint gondjával küszködőknek.
Dr. Bieler és dr. Gurewich egy egyszerű kérdést tett fel: hogyan tudja az érfalunk egy életen át megőrizni épségét? Az érfal ugyanis hasonló egy sebes sodrású patakhoz, melynek falát a víz folyton vájja. Ha a partot hamar kimossa a víz, hogyan lehetséges, hogy a rendkívül gyors folyású vér mégsem veri szét az érfalat?
Elgondolkodott-e már azon, hogy ha a szíve percenként 5-20 liter vért forgat meg érrendszerében, hogyan maradhat életben 70-80 évig?
Az érrendszer épségét többek között egy csodálatos kenőanyag biztosítja. Ez a „gépzsír” ha nem lenne, a véráram hamar cafatokra szaggatná az érrendszerünket. Ezt a bámulatos kenőanyagot, a koleszterint, a májunk állítja elő, ez a különleges szervünk, mely több, mint 500 különféle feladatot tud ellátni!
Egészen mai példa, hogy már időben, „fiatalon” tudatosítsuk:
A kocsinkban rendszeresen cserélni kell a kenőanyagot, míg a májunk jobbat készít, és nem is tudunk róla. Hogyan segíthetjük ebben?
- Kerüljük a zsiradékokban sült ételeket (minden sült hús annak számít, hiszen saját zsírja hő hatására átalakul), a melegen sajtolt olajok használatát!
- Fokozzuk hidegen sajtolt olajok jelenlétét étkezéseinkben! Ne gondoljunk semmi misztikumra, salátáinkra bőven locsolhatunk olíva-, napraforgó-, mák-, szőlőmagolajokat!
- Fogyasszunk sok olajos magvat: diót, mandulát, mogyorót, napraforgómagot stb.
- Ez főleg télen fontos, mert az olajból nemcsak érrendszerünk kenőanyaga származik, de szervezetünk ezzel tudja az állandó testhőmérsékletedet tartani. Továbbá az olajokban található hőérzékeny E-vitamin fontos építője ez érrendszernek.
Mi az a titokzatos, koleszterinszintedet szabályozó bajnok?
A vöröshagyma
A népi gyógymód évezredek óta ismeri és alkalmazza ezt liliomfélék családjába tartozó növényt, a vöröshagymát. Ahogyan amár leírtuk, javítja a májfunkciót, az emésztést, használják vértisztítóként, szíverősítőként. Jól alkalmazható megfázások ellen, de mégis most mégis a koleszterinjavító hatását emelnénk ki.
Dr. Gurewich, a Tufts Egyetem professzora, tanulmányában leírta, hogy elkeserítette a szívinfarktuson átesett betegei koleszterinszintje.
Ugyanis a szívroham egyik oka a kevés HDL koleszterin, és sok LDL koleszterin.
Ha a beteg ugyanazt az étrendet kapja, ami szívrohamának oka volt, a jövőben további szívrohamokra számíthat, és előbb-utóbb belehal.
A professzor kereste a megoldást. Munkatársára hallgatva döntötte el, hogy szívbetegeit hagymakúrára fogja. Ekkor még – több évtizeddel ezelőtt – szokatlan volt a közönséges élelmiszerek gyógyszerhatástani kutatása, de mint pártatlan tudós, nyitottan nekivágott.
A napi egy nyers hagyma fogyasztása megdöbbentő eredményekre vezetett.
A vöröshagyma bebizonyította, hogy a természet megint jobbat alkot, mint a vegyipar.
Mitől működik a dolog?
Mik a vöröshagyma főbb alkotóelemei?
100 g hagyma 85-90%-a víz, fehérjetartalma 4-5%, gazdag ásványi anyagokban, kálium, kalcium, magnézium, cink, réz és bór tartalma jelentős.
A hagyma hígítja a vért, csökkenti a vérrögképződést (ezt sütve, főzve is képes), elpusztítja a baktériumokat, szabályozza a vércukorszintet. Még az emésztést is segíti!
Koleszterinjavító hatása mellett a hagyma kiváló tüdőtisztító is, ezért a városi embernek egyenesen kötelező, bár erre a lila fajta a megfelelőbb.
A kísérletek alapján már napi fél vöröshagyma hatásos.
Összegezve, koleszterinszintünk javulása érdekében:
- Együnk több nyers hagymát, és kerüljük a zsiradékokban sütött dolgokat. Használjunk hidegen sajtolt olajat és együnk magvakat, hogy májunk az érvédő HDL koleszterint állítsa elő. Ezt tanácsolja dr. Bieler.
- Együnk a hideg hónapokban naponta legalább egy fél fej vöröshagymát, hogy megjavítsa, illetve csökkentse a rossz, és javítsa a jó koleszterin mennyiségét vérünkben – javasolja dr. Gurewich. Minél csípősebb a hagyma, annál jobb a hatásfoka! Koratavasztól (igaz, ma már akár télen is) pedig fogyasszunk újhagymát!
+1 ötlet: az LDL koleszterin magas értéke miatt, az érfalra rakódó nyálkát kiválóan oldja a grapefruit. Sajátos vegyületei úgy oldják fel a lerakódott, érszűkítő anyagot, mint zsíroldó a tűzhelyre égett zsírt. Ha nem tud lemondani a hagyományos (zsírosabb) ételekről, legalább fogyasszon rendszeresen grapefruitot is!
