A schengeni övezet létrehozása sokaknak jelentett lehetőséget arra, hogy Szlovákiában is és Magyarországon is munkát vállalhassanak. Az alábbi cikk azt írja körül, hogy Magyarországról milyen feltételekkel lehet nyugdíjat igényelni.
Ki kaphat magyarországi nyugdíjat?
Mindenki jogosult Magyarországi nyugdíjra, aki az országban legálisan dolgozott és nyugdíjjárulékot befizetett. Az, hogy az itt dolgozó személy külföldi állampolgár-e, esetleg külföldön van-e az állandó lakcíme, a nyugdíjfolyósítást nem akadályozza vagy befolyásolja. Azonban jó, ha fel vagyunk készülve arra, hogy a több országból együtt érkező nyugdíj adminisztrációja hosszabb, mintha egész életünkben egyetlen nyugdíjrendszerben, azaz egyetlen országban dolgoztunk volna – pedig ez utóbbi is jóval hosszadalmasabb és bonyolultabb, mint ahogy a legtöbben azt hiszik. Ha több országból is jogosultak vagyunk nyugdíjra, akkor az általános javaslat az, hogy legalább fél évvel a nyugdíjkorhatár elérése előtt érdemes elkezdeni intézkedni.
Mennyi időt kell ledolgozni a magyarországi nyugdíj folyósításához?
A minimális magyar öregségi nyugdíj eléréséhez 20 év szolgálati időt kell „felmutatni”, míg az öregségi résznyugdíjhoz 15 év szolgálati időt. Azonban ez nem azt jelenti, hogy ez alatti munka esetén nem kapunk nyugdíjat. Sőt, valójában már egyetlen hónap, sőt, elméletben akár egyetlen nap (pl. alkalmi munka / egyszerűsített foglalkoztatás keretein belül) után is igényelni lehet a magyar nyugdíjat. Ez utóbbira (tehát a rövid szolgálati idő utáni nyugdíjra) nyilvánvalóan abban az esetben szokott sor kerülni, ha a személy más ország(ok)ban többet dolgozott.
Hol kell a nyugdíjhatósághoz fordulni?
Ott kell ezt megtenni, ahol élünk és / vagy ahol utoljára dolgoztunk. Ha soha nem dolgoztunk ott, ahol a nyugdíjba vonuláskor élünk, akkor az adott ország továbbítani fogja a nyugdíjkérelmet oda, ahol legutóbb dolgoztunk. Ez az ország (tehát ahol utoljára dolgoztunk) a felelős azért, hogy összegyűjtse az adatokat minden országból, amelyben valaha (legálisan, nyugdíjjárulékokat befizetve) dolgoztunk.
Fontos tudni, hogy egyes országokban az igénybejelentő lapot az ország felelőssége kiküldenie nekünk, azelőtt, hogy elérnénk a nyugdíjkorhatárt. Ha nem kaptunk ilyen dokumentumot, mindenképp érdeklődjünk utána, hogy ez automatikusan jár-e.
Az is lényeges pont, hogy mivel nemzeti hatáskör a nyugdíjrendszer menedzselése, létrejöhet olyan, érdekes szituáció is, hogy egy országból pl. 65 éves korunkban elkezdjük kapni a nyugdíjunkat, míg egy másikból, ahol előtte dolgoztunk, csak 2 évvel később. Mindig egy összeget fogjuk kapni, de ezektől függően ez az összeg akár változhat is.
Szintén fontos, hogy nehogy pénzt „bukjunk” azzal hosszabb távon, hogy túl hamar vonulunk nyugdíjba: könnyen lehet, hogy érdemes kivárni a nyugdíjkorhatárt.
Milyen dokumentumokra lesz szükség?
Őszinték leszünk: óriási adminisztrációra lehet szükség a nyugdíjügyben, amely még hosszabb, ha több ország is része az „egyenletnek”. De a személyazonosságot igazoló iratokra mindenképpen szükség lesz, ahogy a bankszámla adataira is. A nyugdíjhatóság (előzőleg írtuk, hogy pontosan melyik) ebben mindenképp a segítségünkre lesz.
Ha ez mégsem így történne, az Európai Unió segítségnyújtó szolgálatainál kell érdeklődni, hogy az uniós jog és a polgárok védelme érvényesülhessen.
Segít ez EU!?
Igen. Bár Németországban legalább 5 év munkavégzésre van szükség ahhoz, hogy valaki nyugdíjra jogosul legyen, az Európai Unión belül a tagországok nyugdíjhatóságainak figyelembe kell venniük a többi országban eltöltött éveket is. Így akár egy év is hozzáadódik a nyugdíj végső összegéhez.
Azonban egy hónap vagy fél év munkavégzés után lehet, hogy nemcsak, hogy nem érdemes utánamenni a nyugdíjnak, ez esetlegesen nem is lehetséges: ilyen rövid időszakokra egyes országokban külön szabályok vonatkoznak.
Ekvivalens uniós nyugdíjmérték
A nyugdíjellátás összegének uniós szintű kiszámítását nekünk szerencsére nem kell elsajátítanunk, de jó tudni, hogy úgy számítják ki a végső nyugdíjösszeget, amely havonta eljut majd a számlánkra, hogy először kiszámítják, mekkora lenne a teljes nyugdíj az adott országban, majd ezt elosztják a valóban ott eltöltött biztosított időszakkal. Így kijön az úgynevezett arányos ellátás összege, ez lesz a nyugdíjunk.
Nemzeti nyugdíj / független ellátás: akár igen jól is lehet járni
Azonban az ekvivalens uniós nyugdíjmérték nem minden esetben a mérvadó, van, hogy ennél magasabb összeg lesz a nyugdíja valakinek. Ha valaki 20 évig Szlovákiában és 10 évig Magyarországon dolgozik, akkor Szlovákia egyrészről kiszámítja a nemzeti nyugdíj összegét, azaz mekkora nemzeti nyugdíj járna 20 év munka után. Ez legyen 350 euró.
Az elméleti összeg azonban ennél magasabb is lehet: 30 év munkával, ha végig Szlovákiában dolgozott volna, akkor a nyugdíja 700 euró lenne, ennek két harmada pedig 500 euró.
Ilyenkor a két összeg közül a magasabb összeget fogja kapni a nyugdíjba vonuló.
Azonban ehhez még mindig hozzáadódik a magyarországi nyugdíj, pl. 40.000 Ft (jelenleg 111 euró), amely szintén hozzáadódik a magasabb összeghez.
Milyen nyugdíjösszegekre lehet ma Magyarországon számítani?
Magyarországon jelenleg az átlagos nyugdíj összege kb. 140-145.000 Ft, míg a medián nyugdíj, vagyis az átlagos nyugdíjas havonta kézhez kapott összege kicsivel 125.000 Ft fölötti összeg. Vagyis, aki ez utóbbinál több pénzt kap nyugdíjasként kézhez 2021-ben, az a nyugdíjasok felénél jobb pénzügyi helyzetben van ebből a szempontból.
