Veszélyben vagyunk?

atomerőmű

Akit már „a Covid szele megcsapott”, vagy gyermekként az emlékezetében, idegrendszerében és lelkében őrzi a második világháború borzalmait, az mostanában minden áldott nap úgy köszön el a szeretteitől, hogy fegyelmezetten titkolja, attól fél, talán utoljára látja őket. Ezért kell most az ölelés, a biztatás (holnap megint jövök), a találkozás, „az összebúvó félelem” órái, amíg van kikkel, van hol. A szomszédban otthonokat bombáznak, százezrek váltak hontalanná,  s amíg menedéket keresünk, kínálunk nekik, ki tudja, nem záporozik-e ránk is a „fekete eső” az Ukrajna felől érkező radioaktív felhőkből?…

Az orosz hadsereg tüzérséggel lőtt egy újabb atomerőművet Ukrajnában, majd elfoglalta azt. Noha a zaporizzsjai erőmű technológiailag biztonságosabbnak tekinthető, mint a csernobili, ismét felmerül a kérdés, aggódnunk kell-e, az újabb nyugtalanító hírek miatt.

Az 1984 és 1995 között épült zaporizzsjai atomerőmű Európa legnagyobb, a világon pedig a kilencedik legnagyobb atomerőműve. Hat reaktorral rendelkezik, amelyek egyenként 950 MW teljesítményűek, és összesen 5700 MW teljesítményűek, ami nagyjából négymillió háztartás számára elegendő energia. Normál körülmények között Ukrajna villamosenergia-termelésének egyötödét, és az ország nukleáris erőművei által termelt energia közel felét állítja elő.

atomerőműEzen kívül még három atomerőmű működik Ukrajnában, egyelőre ukrán ellenőrzés alatt.

Az Ukrán Nukleáris Szabályozás Állami Felügyeletének Facebook-oldala azt közölte, hogy az orosz hadsereg átvette az irányítást a zaporozzsjai létesítmény felett. Ezt később a brit hírszerzés is megerősítette. Az ukrán felügyelőség szerint továbbra is az ukrán alkalmazottak dolgoznak a telephelyen, az operatív személyzet pedig ellenőrzi az erőműblokkok biztonságos állapotát. A kettes és hármas blokkot hajnalban lekapcsolták a hálózatról, és a nukleáris létesítményeket lehűtik. Azt is írták, hogy a sugárzási állapotban nincs változás, vagyis egyelőre nem fenyeget sugárveszély. Ezt később megerősítette a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség és a Fehér Ház is.

Az ukránok ugyanakkor arra figyelmeztetettek, hogy a hűtő nukleáris fűtőanyag elvesztése esetén “jelentős radioaktív kibocsátás” juthat a légkörbe, és egy ilyen esemény “túlszárnyalhat minden korábbi atomerőmű-balesetet, beleértve a csernobilit és a fukusimait is” – írja a hatóság, hozzátéve, hogy a feldolgozott nukleáris fűtőanyagot tartalmazó tartály sérülése szintén radioaktív kibocsátáshoz vezethet. Az atomerőmű támadása után Zelenszkij ukrán elnök egész Európához fordult, hogy állítsák meg az oroszokat. Ukrajna külügyminisztere, Dmitro Kuleba pedig azt írta a Twitteren, hogy ha ez az erőmű felrobban, az tízszer nagyobb nukleáris katasztrófa lesz, mint a csernobili volt.

Az ukrán hatóságok azt is írták, hogy az oroszok ágyúzása miatt kigyulladt két épületet reggelre eloltottak. A tűz egy, az erőművön kívüli oktatási épületben és egy laboratóriumban keletkezett. Erre reagálva az orosz védelmi minisztérium kiadott egy nyilatkozatot, amelyben a jól ismert módszerrel ukrán szabotőrökre próbálta kenni az ukrajnai zaporizzsjai atomerőmű telephelyén történt támadást. Igor Konaszenkov orosz szóvivő szerint a terület már február 28. óta orosz ellenőrzés alatt áll, illetve azt mondta, hogy az atomerőmű “normálisan működik”.

A rendelkezésre álló információk és mérések alapján nem sérült a reaktor, így nem kell sugárveszéllyel számolni. Az amerikai energiaügyi miniszter, Jennifer Granholm azt mondta a Guardiannak, hogy a reaktorokat “robusztus szigetelőszerkezetek védik, és a reaktorok biztonságos leállítása folyamatban van”. A robbanás, a nukleáris olvadás vagy a radioaktív kibocsátás esélye alacsony, erősítette meg Tony Irwin, az Ausztrál Nemzeti Egyetem tiszteletbeli docense. Irwin, aki három évtizeden át atomerőműveket üzemeltetett az Egyesült Királyságban, korábban pedig Ausztrália egyetlen atomreaktorának vezetője volt.

atomerőmű

Ukrajnában a lezárt csernobilin kívül jelenleg négy működő atomerőmű van: a dél-ukrajnai atomerőmű Juzsnoukrajinszk város közelében, hmelnickiji atomerőmű és a a Sztir folyó partján működő rivnei atomerőmű észak-nyugaton, illetve a most elfoglalt, dél-keleti országrészben, a Dnyeper folyó víztározójának partján található zaporizzsjai atomerőmű.

Zaporizzsjában nyomottvizes reaktor (PWR) működik, ami sokkal biztonságosabb, mint például a csernobili. Ez a legnépszerűbb reaktortípus, a világon több mint 300 üzemel belőle. Ilyen típusú reaktorok találhatók Magyarországon a paksi atomerőműben is. A PWR-rek kétkörös kialakításúak, vagyis a víz, ami a reaktort hűvösen tartja, külön áramkörrel kapcsolható a második körtől, amely a turbinával termelt hőt átadja a kisnyomású rendszernek. Noha nyilvánvalóan nem jó ötlet rakétákat lőni a reaktorokra, vastag betonfalak védik azokat, illetve tartalék vészhelyzeti hűtőrendszerrel is rendelkeznek, így nem tudnak túlmelegedni.

Mint arról egy hete már hírt adott az összes média, az orosz hadsereg elfoglalta az egykori csernobili atomerőművet. Noha korábban érkeztek hírek arról, hogy hirtelen megugrott a sugárzás mértéke közvetlenül az orosz támadás után, az ukrán nukleáris ügynökség szerint nem kell aggódni, mert a sugárzási szint a területen zajló katonai aktivitás miatt magasabb.

Az Európai Bizottság radioaktivitást figyelő térképe szerint, azóta sincs komoly kiugrás a térségben.

Hogy ez mennyire nyugtathat meg bennünket: amint az interneten láthatjuk, a még megjelenő nyomtatott sajtóban olvashatjuk, a rádióban hallgathatjuk, Szlovákiában ellenőrzik az óvóhelyek állapotát, az államfőtől kezdve az ügyeletes pszichológusokig, minden „illetékes” azt ismételgeti, nincs közvetlen veszély, nem kell aggódnunk.

A politikai kijelentéseken túl, a háttérből azonban naponta elhangzik a figyelmeztetés: alapvető élelmiszerekből, gyógyszerekből és higiéniai kellékekből szerezzünk be „megfelelő” tartalékot, hátha mégis akadozna az ellátás. Viszont akkor aggódás helyett kellő előrelátással készüljünk fel önvédelemre – túlélésre. Ez bizony – vészhelyzet!

Önnek ajánlott

Leave a Reply

%d bloggers like this: