Növényi csúcstartók

Növényi rekordok
Rezgő nyár

A legnagyobb kiterjedésű

A legterebélyesebb növényi csúcstartók közé tartozik egy USA-ban élő rezgő nyár (Populus tremula) képződmény. Egész gyökérhálózata egyetlen főgyökérből ered, s összesen 43 hektár kiterjedésű. A növénytömeg egy szervezetként működik, lombja minden részén egyszerre vált színt, s egyszerre hullik le. Vizsgálatok is igazolják, hogy genetikai állománya minden részében teljesen azonos. Tömegsúlyát 6 ezer tonnára becsülik.

A leghatalmasabb lombkorona

Növényi csúcstartók
Ficus benghalensis

A fügefák fajtái több kategóriában is csúcstartók. Egy indiai kertben élő példány lombkoronája 1,2 hektár területet árnyékol be. Törzskerülete 412 méter, 1200 támasztógyökér segíti, hogy lombtömegének súlyát megtartsa.

A legmélyebbre hatoló gyökerek

A legmélyebbre egy dél-afrikai fügefa gyökere hatolt le: 120 méterével az alatta lévő barlangba is belelóg.

Növényi csúcstartók
Sequoiadendron giganteum

Száz éve nincs nála nagyobb

Az eddig ismert legnagyobb fa egy örökzöld mamutfenyő (Sequioa sempervirens) volt, ezt száz évvel ezelőtt vihar döntötte ki. Tömegsúlya 3300 tonna, törzsének térfogata meghaladta a 2500 köbmétert. Az összes környező fenyőfaj közül a mamutfenyők toboza a legapróbb. Szaporodásához elengedhetetlenek a mókusok, az apró fenyőrágó szúk és az erdőtüzek. A tengerparti mamutfenyő ugyanis nem tudja ledobni a tobozait – ehhez kell a mókus és a bogár. A lepottyant tobozból a magok nem tudnak kijutni, amíg a tűz fel nem robbantja őket. A fák tövén végigsöprő avartűz a nagy törzseket szinte egyáltalán nem károsítja.

Növényi csúcstartók
Albizia falcata

Növekedésben csúcstartók

A leggyorsabban növő fa a Malajziában élő Albizia falcata, ez a nálunk is ültetett selyemakác rokona. Egy év alatt 10,74 métert nő, azaz 2,4 cm-t naponta. A lágyszárúak közül a bambuszok egyes fajai a csúcstartók, naponta, megfelelő körülmények között, akár 1 m-t is nőhetnek.

Növényi csúcstartók
Nuytsia floribunda

A legagresszívabb élősködő

Nyugat Ausztráliában sok kellemetlenséget okoz a legnagyobb és legveszélyesebb élősködő fa, a Nuytsia floribunda. Élőhelyén vízhiány van, így ezt kell mindenáron megszereznie, hogy élhessen. Gyökereivel rátapad a mellette élő növények gyökereire, majd egy pengeéles képződést fejleszt. Ezzel lefűrészeli az „áldozatot”, s ő tapad, csatlakozik annak a gyökereire. Nagy gond ez a telefontársaságoknak, amelyek kábeleiket a föld alá fektetik. A nuytsia ezeket is gyökérnek véli, s átfűrészeli. Száz kilométerenként akár 25-30 ilyen „támadás” is érheti a kábeleket.

Paprika és paradicsom

Paprika és paradicsom

A legnagyobb mennyiségben fogyasztott zöldségeink közé tartozik ez két, melegkedvelő, termesztését tekintve igényes növény. Aki a májusi talaj menti fagyokhoz, védelmükre, előkészítette a fóliát is, az nem vár tovább az ültetéssel, sőt, már a kora nyári áprilisban kiültette mindkettőt.

A szabadföldi termesztés kezdete akkor veti vissza a fejlődésben őket, ha éjszaka fagypontig hűl le a levegő, nappal viszont 20 C fok fölé emelkedik. És ha a langyos aranyat érő eső helyett – tartósan hideg, csapadékos idő következik. A száraz melegben segít az öntözés, de csak akkor, ha kora reggel, vagy alkonyat után áztatjuk be a talajt. Sokan inkább fólia alatt, üvegházban termesztik az étkezési paprikát, csak a fűszerpaprikát ültetik szabadföldbe. Bár, az utóbbi években még azt sem, mivel jó termést ígér, s biztonságosabban tartható körülményeket, a kimondottan fólia alatti termesztésre kinemesített fűszerpaprika.

A paradicsom íze, zamata akkor az igazi, ha szabadföldben termesztjük. A nagy hőmérséklet-ingadozást, a túl erős nyári napfényt, a rosszul adagolt tápanyagokat, stb. szokták okolni az utóbbi években gyakran előforduló zöld, illetve sárga gyűrűkért „gallérokért” a bogyókon. Ma már a legkülönfélébb fajták között válogathatunk. A paradicsom a genetikailag legtöbb módosításon átment zöldségfélénk. Aki még teheti, válasszon a régi, bevált fajták közül.

Önnek ajánlott

Leave a Reply

%d bloggers like this: