Az időseknek így kellene étkezniük

Ötször – meghatározott időben!

Az idős kor meghatározása nem egységes, de általában az érvényes nyugdíjkorhatárt tekintik az időszak kezdetének. Az idősügyi stratégiákban az Egészségügyi Világszervezet életkor szerinti felosztását tekintjük mérvadónak.

Eszerint a 60-74 év közöttiek az idősödők, a 75-89 évesek az idősek, a 90 év fölöttiek pedig a nagyon idősek.

Változatos táplálkozással elegendő tápanyaghoz juthatnak az egészséges, aktív idős emberek. A változatosság azt jelenti, az lenne a jó, hogy minden ételcsoportból fogyasszanak, tehát zöldség, gyümölcs, gabonafélék, jó minőségű sovány húsok, halak, tojás, tej- és tejtermékek mellett a lehető legkevesebb zsiradék, só és cukor kerüljön az étrendjükbe.

Fűszerezés

Az idős emberek így étkezzenekIdősebb korban csökkenhet az ízérző képesség, ezért a sózással, fűszerezéssel óvatosan kell bánni.

Napi ötszöri étkezést javasolnak az idősebbeknek, mert szervezetük könnyebben dolgozza fel a kisebb adagot. Arra is figyelni kellene, hogy kevesebbet egyenek, mint korábban, mivel kevesebb tápanyagra van szükségük: a nőknek napi 1800, a férfiaknak 2300 kcal-ra. Életkori sajátosság, hogy az izomtömeg csökken, és mivel elsősorban az izom igényli a sok energiát, így annak csökkenésével a szervezet energiaigénye is kisebbé válik.

A csontritkulás és a hozzá kapcsolódó csonttörés nagy problémát jelent idős korban, ezért csontvédő anyagok fogyasztását ajánlják. Ilyen a kalcium, amelyből az időseknek napi ezer milligramm szükséges. Kalcium elsősorban a tejben és a tejtermékekben található. Ugyanakkor a felnőtt lakosság 15 százalékának szervezete nem tudja feldolgozni a tejcukrot, ők laktózmentes termékekből juthatnak elegendő kalciumhoz.

A D-vitamin és az idős emberek

Az idős emberek így étkezzenekMára bebizonyosodott, hogy éghajlatunkon, főként télen nem jutnak elég D-vitaminhoz az emberek. Az idősek nyáron is kevesebb időt töltenek a szabadban, mint a fiatalok, főként azok, akik lakáshoz kötöttek. Legalább napi fél órára lenne szükség, de természetesen nem kell a tűző napon lenni, egy árnyas fa alatt is elég D-vitaminhoz juthatunk. Az évek számának növekedésével romlik a bőrben folyó D-vitamin-szintézis hatékonysága. Napi 1000-2000 nemzetközi egység D-vitaminra van szükség, amelyet tablettával is lehet pótolni. Ezt azonban érdemes orvossal megbeszélni.

Az időseknek különösen nagy problémát jelent az elegendő mennyiségű folyadék elfogyasztása, ezért fokozottan ki vannak téve a kiszáradás veszélyének. A túl kevés folyadék többek között szédülést, étvágytalanságot, székrekedést, gyakoribb elesést, fejfájást, zavartságot, kellemetlen szájízt és húgyúti fertőzéseket is okozhat.

A nőknek napi két liter, a férfiaknak két és fél liter folyadék fogyasztását ajánlják. Úgy, hogy ebből legalább napi 5 pohárnyi – (1 liter) víz legyen. A fennmaradó mennyiség (1-1,5 liter) zöldséggel, gyümölccsel (ezek kifacsart levével) vagy levessel is a szervezetbe kerülhet.

Reggel egy pohár víz

Ajánlatos reggeli felkeléskor meginni az első pohárnyi (2 dl) vizet. A buborékmentes, megfelelően kiválasztott ásványvíz segíti egyensúlyba hozni a szervezet működését. Elmúlik tőle a szédülés, az esetleges fejfájás. Nem mellékes, hogy a hiányzó ásványi anyagok pótlására is alkalmas. (Hogy melyik mire jó – erre később még visszatérünk.)

Akármilyen mértékben fölmentek is az élelmiszerárak, az idős emberek számára az egyszerű, friss zöldségekből főzött levesek, a zöld levélzöldségből készített krémlevesek, vagy főzelékek egy-egy tükörtojással, sült, párolt csirkeszárnnyal, másféle sovány húsfélével, az alacsonyabb nyugdíjakból még kihozhatók.

Az idős emberek így étkezzenekAhol van egy magas ágyásnyi kert, ott kora tavasszal fölnevelhető az újhagyma, a hónapos retek, elvethető a sóska, a mángold, a spenót.

Egészséges zöldség, a fehér joghurtokhoz (sokszor akciós áron kapható) fagyasztott bogyós gyümölcsökből télen egy-egy maréknyi naponta, nyáron is annyi, amennyi elfogy.

Az idős emberek és a statisztika

Nem is olyan régen a Szlovák Statisztikai Hivatal közzétett egy kimutatást, amely szerint az országosan magas élelmiszerpazarlásban a nyugdíjasok „vezetnek”. Ráfogásnak, tévedésnek véltem. De végül kénytelen voltam szembesülni a tényekkel. És ez éppen azokon a településeken fordul elő, ahol az idős emberek számára külön kifőzdékből hordják házhoz az ebédet.

Főleg a nagyobb városokra jellemző a tíznapos időközökben egyhangúan ismétlődő menüsor, a hetente legalább három nap ehetetlen, meghatározhatatlan állagú, szürke, moslékszerű „levessel”, általában 2 nap kapnak ún. húslevest májgombóccal, cérnatésztával (leveskockával „ízesítve”). Sokszor túl savanyúra ecetezettek a főzelékek, főtlen a burgonya, a leggyakoribb körítés a „könyöktészta” (kolienko). Ezek a levesek, főzelékek eddig a vécébe kerültek…

Gondolom, mivel már osztogatni kezdik a városlakóknak a biológiai hulladékok gyűjtésére szánt edényeket, nemsokára ezek az ehetetlen élelmiszerek is oda kerülnek nemsokára.

Szerencsésnek mondhatók a falvakon, kisebb városokban, településeken élő idős emberek. Akár bejárnak az ottani idősotthonokba, iskolai étkezdékbe ebédelni, akár kiszállítják nekik a települések hozzájárulásával (a városiakhoz mérten jóval olcsóbb) kitűnő, házias ízű leveseket, friss zöldségekből készült mártásokat, körítéseket , itt semmi nem kerül a szemétbe!

Ugyanis – végső soron – nemcsak az idős embereken múlik, hogyan, hányszor étkeznek naponta. Sokkal inkább a társadalom felelőssége, gondja lenne, hogy törődjön ezzel is.

Önnek ajánlott

Leave a Reply

%d bloggers like this: