Korszerű kihívások: segítse minden városlakó az új megoldások alkalmazását!

BIOLÓGIAILAG LEBOMLÓ KONYHAI HULLADÉK

A biológiailag lebomló hulladék gyűjtése
A Föld népességgyarapodása és az étrend napjainkban is folyamatban lévő átalakulása új kihívások elé állítja az emberiséget. A következő 30 évben 50 százalékkal több élelmiszert kell megtermelni a gyorsuló klímaváltozás, a globális felmelegedés, a termőföld-és vízkészlet csökkenése, a kórokozók kockázatnövekedése, a biotechnológia, a GM növények és állatok fokozódó térnyerése – a biztonságos ellátást  lehetővé tevő élelmiszertermelés követelménye mellett. Új megoldásokra van szükség. A fentiekben felsoroltak mellett tudatosítanunk kell, hogy az évszázad közepéig a népességnek több mint a 65 százaléka városokban fog élni. Ez pedig előtérbe helyezi már ma a feladatot, hogy a napjainkban elpazarolt élelmiszerhulladékot meg kell menteni, s újrahasznosítva a mezőgazdasági termelés hatékonyságának növelésére kell fordítani. Adott a lehetőség, hogy ennek megvalósítását elkezdjük. Csak élnünk kell az innovációban rejlő lehetőségekkel, az új technológiák adta előnyökkel, a tudomány eredményeinek adaptálásával.

Sok település – elsősorban a nagyobb városok – köteles bevezetni a konyhai biológiailag lebomló hulladékok gyűjtését, ezért például Pozsony, a főváros, úgy döntött, hogy fokozatosan vonja be az egyes városrészeket ebbe az eddig a lefolyókba, kukákba kidobott, elpazarolt – ám, jó megoldások mellett még hasznosítható – biológiai hulladékok gyűjtésébe.
Biológiailag lebomló hulladéknak (biohulladéknak) minősül a komposztálható kerti és parki hulladék, a háztartásokból, éttermekből, vendéglátóhelyekről és kiskereskedelmi létesítményekből származó élelmiszer- és konyhai hulladék, valamint az élelmiszer-feldolgozó üzemekből származó hasonló hulladék.

Nem tartoznak ide az erdészeti vagy mezőgazdasági hulladékok, a trágya, a szennyvíziszap vagy más biológiailag lebomló hulladékok, például természetes textíliák, papír vagy feldolgozott fa. Továbbá nem tartoznak ide az élelmiszertermelés olyan melléktermékei, amelyekből soha nem lesz hulladék. (Ezekre nemsokára még visszatérünk.)

Tudta, hogy egy pozsonyi lakos évente több mint 120 kg konyhai biohulladékot “termel” ? Így egy társasház körülbelül 90 háztartásának lakói egy év alatt egy hektár földterület gazdagításához elegendő konyhai biohulladékot válogathatnának ki. Pozsonyban évente akár 16 000 tonna komposztot is nyerhetünk konyhai hulladékból, ami 534 hektár földterület gazdagítására elegendő, és egyúttal megakadályozza 1 761 tonna CO2 levegőbe jutását.

Pozsonyban Lamacs volt az első városrész, amely csatlakozott a gyűjtéshez, és fokozatosan további települések – Záhorská Bystrica, Károlyfalu, Dúbravka és már Dévényújfalu, Dévény, Ligetfalu és Ruzsinó – is csatlakoznak.

Csatlakozzon a konyhai biohulladék gyűjtéséhez, és védje velünk együtt a környezetet, csökkentve a vegyes hulladék mennyiségét fővárosunkban.

Korszerű kihívások

GYŰJTŐEDÉNYEK ÉS KOMPOSZTÁLHATÓ ZSÁKOK FORGALMAZÁSA

A részt vevő kerületekben minden háztartás ingyenesen kap egy 10 literes szellőztethető konyhai kosarat (a családi házak egy 20 literes barna gyűjtőedényt is kapnak “konyhai biológiailag lebomló hulladék” felirattal), 150 tanúsított komposztálható zsákot 12 hónapra és egy tájékoztató füzetet. A csomagok kiosztásának időpontját az egyes településekre vonatkozóan az alábbiakban találja:

Kihívások a családi házak lakóinak

A kosarak és gyűjtőedények közvetlenül az egylakásos háztartásokba történő szétosztásának ütemezését a hírlevélben, a www.olo.sk oldalon teszik közzé.
A lakosokat sms-ben is értesítjük a kiosztás időpontjáról.
Az átvételt aláírással kell igazolni. Ha az ingatlantulajdonos nem tud megjelenni, azt kérik, hozzon magával egy kitöltött meghatalmazást, amely itt található (közjegyzői hitelesítés nem szükséges).

Kihívások a lakóházak lakóinak

A kosarak kiosztásának pontos dátumát és időpontját a lakóházakban élők a lakóházak bejárati ajtajára kifüggesztett plakáton fogják megtudni. A csomagokat az alábbiakban közzétett ütemterv szerint osztják ki a lakóházak környékén, elosztóhelyeken keresztül.
Ha a lakás tulajdonosa nem tud jelen lenni, elegendő, ha a lakás bérlője a lakás átvételekor megadja a tulajdonos nevét és a lakás számát (vagy emeletét). A bérlőnek nem kell bérleti szerződést vagy meghatalmazást bemutatnia.

 

HOGYAN VÁLOGASSUK SZÉT A KONYHAI BIOHULLADÉKOT?

Családi házakban lévő háztartások

A családi házak lakói a konyhai biohulladékot egy 10 literes konyhai kosárba helyezett komposztálható zsákba válogatják. Ha megtelt, a zsákot összekötik, és egy 20 literes barna gyűjtőedénybe helyezik, amelyen a “biológiailag lebomló konyhai hulladék” felirat szerepel. Csak ezt a 20 literes kukát kell a szokásos vegyes hulladékgyűjtő ponton a gyűjtés napján reggel 7:00 óráig kirakni. Ne rakják ki a 10 literes konyhai kosarat, ez közvetlenül a konyhában történő gyűjtésre szolgál.

Lakóházakban élők háztartása

A lakóházak lakói a konyhai biohulladékot a 10 literes konyhai kosárba helyezett komposztálható zacskóba válogatják. Miután megtöltötték, a zsákot összekötik, és egy 120 literes vagy 240 literes barna gyűjtőedénybe viszik (a társasházban lakók számától függően) “konyhai biológiailag lebomló hulladék” felirattal, amelyet a társasház közelében, a szokásos konténerállványon  helyeznek el.

Kérjük, hogy a konyhai biohulladékot legkorábban az első gyűjtés előtt egy héttel kezdje el otthon válogatni. Ez megakadályozza a szagok és a gyűjtőkosárból való kiömlést. Az alábbiakban tájékozódjon a körzetére vonatkozó első gyűjtési időpontról:

MI VALÓ ÉS MI NEM A KONYHAI BIOHULLADÉK-KOMPOSZTÁLHATÓ ZSÁKOKBA?

MI VALÓ A KOMPOSZTÁLHATÓ ZSÁKOKBA ?

MI NEM VALÓ A KOMPOSZTÁLHATÓ ZSÁKOKBA

  • növényi és állati eredetű élelmiszerek készítéséből származó minden szilárd, szilárd maradék,
  • el nem fogyasztott élelmiszerek és élelmiszer-maradékok, beleértve a romlott vagy garancián kívüli élelmiszereket is – csomagolás nélkül,
  • teafilterek és kávézacc,
  • garancián kívüli (lejárt) élelmiszerek, beleértve a húst is,
  •  apró csontok (pl. baromfiból vagy halból),
  • kenyér, péksütemények, tésztafélék, rizs, hüvelyesek, gabonafélék stb,
  • üveg, konzerv vagy más csomagolás nélküli konzervek – a folyékony rész nélkül,
  • gyümölcsök és zöldségek, beleértve a héjat is, még akkor is, ha romlott,
  • tojás és tojáshéj,
  • használt papírzsebkendők,
  • minősített komposztálható zacskók (OK komposzt logóval, OK komposzt tetejével jelölve) és papírzacskók.

BIOLÓGIAILAG LEBOMLÓ KONYHAI HULLADÉK

  • étolajok és -zsírok,
  • élelmiszercsomagolás,
  • komposztálási igazolással nem rendelkező zacskók,
  • kávékapszulák,
  • cigarettacsikkek,
  • kerti hulladék és egyéb kommunális hulladék,
  • konyhai hulladék folyékony összetevői (pl. levesek, szószok, tej),
  • nagyobb csontok (pl. bordák, lábszárcsontok),
  • nem élelmiszeripari termékek, például pelenkák, porszívó tartalma stb.
  • A komposztálható zsákokat nem szabad párás vagy meleg környezetben, közvetlen napfényben vagy szélsőséges körülmények között tárolni. Megromolhatnak vagy lebomolhatnak.
  • Amikor a konyhai kosár megtelt, zárja le a 10 literes konyhai kosárban lévő komposztálható zsákot, és ürítse a Konyhai biológiailag lebomló hulladék feliratú barna gyűjtőedénybe.

 

MI A KÜLÖNBSÉG A KONYHAI BIOHULLADÉK ÉS A KERTI BIOHULLADÉK GYŰJTŐEDÉNYE KÖZÖTT?

A konyhai biohulladék gyűjtése egész évben zajlik majd. A kerti biohulladékot továbbra is szezonálisan, márciustól novemberig, kéthetente egyszer gyűjtik, ahogy eddig is.

A konyhai biohulladékot ne dobja a kerti biohulladékgyűjtőbe, mivel ezeket a hulladéktípusokat másképp kezelik. A kerti és a konyhai biohulladékot tartalmazó barna kukát matricák különböztetik meg egymástól.

A konyhai hulladékgyűjtőbe tartoznak az ételkészítésből származó maradékok (héjhulladékok, növényi és állati eredetű ételek készítéséből származó maradékok), valamint a garanciaidő utáni (lejárt) növényi és állati eredetű élelmiszerek, a főtt ételek maradékai, apró csontok stb. A kerti hulladékgyűjtő konténerben virág, faforgács, fűrészpor, fűnyesedék, apró ágdarabok, levelek, gyümölcs- és zöldséghulladék, gyomok.

Bizony, oda kell ezentúl figyelnünk arra, mit hogyan “dobunk ki”, hogy ne vesszen kárba! A falun,  egykori parasztportákon élők  már úgy nőttek fel, hogy volt ami a moslékba ment a malacnak, más maradék a baromfinak, megint más a házőrző kutyának. A vastagabb csont sem ment kárba: amikor kiszáradt, összegyűjtve, lúgkővel főzve, kitűnő mosószuappan lett belőle. A mai hulladék annyiféle, hogy meg kell tanulnunk, mit hová, hogyan gyűjtsünk. És itt az időskor sem akadály. Ugyanis, a már említett felmérésből az is kiderült, a legtöbb ételmaradékot az idős emberek dobják ki. Hihetetlennek véli az ember, de amikor kicsit belegondol, nyomozni kezd, végigkérdezi az ismerőseit – rájön, hogy valóban így van. Hogy miért? Arról majd később beszélünk.

https://www.fkf.hu/storage/app/media/uploaded-files/hulladek-abc-b-biohulladek.pdf

Önnek ajánlott

Leave a Reply

%d bloggers like this: