A csilipaprika a trópusi vagy szubtrópusi égövön termesztett csípős termésű paprikafajták összefoglaló neve, amelyek közül egyesek a cserjés paprika (Capsicum frutescens), mások a közönséges paprika (Capsicum annuum), a bogyós paprika (Capsicum baccatum) vagy a kínai paprika (Capsicum chinense) fajok változatai. Ezekből készítik a Cayenne-bors nevű fűszert, a chili fűszerkeverékek meghatározó alkotóját. Magyarországon egy apró termetű változata díszpaprikaként ismert.
A magyar nyelvben használt egyéb elnevezései: cayenne-i paprika, chilipaprika, amerikai paprika, angol paprika, aranybors, guineai bors, magyar bors, macskapöcspaprika, ördögbors.
A magyarral és számos más nyelvvel ellentétben az angol nyelvben a Chili pepper elnevezés többnyire valamennyi paprikafajta termését jelöli, így az édes csemegepaprikákat is.
A csilipaprika és a Scoville-egység (SHU)
Régen, a paprika kapszaicintartalmát biológiai úton, annak hígítással történő csípősségi küszöbszintje alapján határozták meg ízleléssel (Scoville-egység). Ezt az olcsó, de nagyon pontatlan, szubjektív mérési módszert a modern, hordozható analitikai eszközök ma már kiszorították a gyakorlatból.
Az alábbi galériában az egyes parikafélék csípősség szerint vannak sorbarakva.
A fűszerek csípőssége
A fűszerek csípősségét (erősségét) napjainkban általában nagy teljesítményű folyadékkromatográfiával állapítják meg (HPLC, high performance liquid chromatography). Az eljárás együtt méri a különféle csípős anyagokat, és koncentrációit csípősségük intenzitásával súlyozza. Ennek eredményét nem Scoville-, hanem „ASTA csípősség-egységben” fejezik ki (Az American Spice Trade Association meghatározása alapján).
Nagyjából egymilliomod rész kapszaicin felel meg 15 Scoville-egységnek. Ez az átszámítás hozzávetőleges: körülbelül 20–40%-kal alacsonyabb értéket ad annál, amit Scoville eredeti módszerével kapnánk.
