„Édes életünk…”

Édes

A magyar emberre jellemző, hogy szereti a cukrot és az édes ételt, desszertet, süteményt, tortát. A tésztaféléket (túrós, darás) is cukorral meghintve eszi… Pedig a cukor nagy mennyiségben – sőt a legtöbb ember esetében, még kis mennyiségben is – károsan hat az egészségre.

Nem könnyű kiiktatni az étrendből, de nem is lehetetlen, mindenképpen megéri megtenni, mert számtalan pozitív hatása van a cukornélküliségnek a szervezetre.

Édes életünkA cukor kiiktatása az étrendből segít megőrizni szervezetünk egészségét. A cukor negatív hatással van a bőrben található kollagénre és elasztinra. Ezek biztosítják a bőr fiatalságát és rugalmasságát. Ha valaki kevesebb cukrot fogyaszt a korábbi édességbeviteléhez viszonyítva, még az inzulin- és vércukorszintjét is csökkentheti, ezzel pedig a cukorbetegség megelőzéséért tesz fontos lépéseket.

Ez manapság a legfőbb kockázat: az időskori cukorbetegség kialakulása.

Régebben arról szóltak a kutatási eredmények, hogy a cukros, édes ételek boldogságkeltők, de valójában a depresszióhoz kapcsolódnak. Ideig-óráig „megnyugtatják, megvigasztalják” a szomorkodó, vagy valamiért ideges embert, de közben károsítják a szervezetét.  A cukor, függőséget okoz. Ha valaki szereti az édességet, egyre többet és többet kíván belőle.

Ezért nem is olyan könnyű róla leszokni, de érdemes, mivel ez elősegíti a testsúlycsökkenést is. A cukor gyengíti az immunrendszer működését, így az kevésbé eredményesen tud harcolni a különböző betegségekkel.

Amikor cukorfogyasztás hatására megemelkedik az inzulinszint, akkor a vérnyomás és a pulzusszám is megnövekszik. A magas vérnyomás pedig megnöveli a kockázatát a szív- és érrendszeri megbetegedések, a cukorbetegség kialakulásának is. Amit legelőször tapasztalhat az édességrajongó, az elhízás.

A szakorvosi rendelőkben – ha odáig eljut az érintett – aztán kiderül, mit, hol rontott el, s hogy mit kellene tennie önmagáért.

Talán hallgat a jó szóra.

Sokszor szünetelteti a sütemények, édes ételek fogyasztását. Azonban manapság úgy is fogyaszthatja a szervezete számára nemkívánatos cukormennyiséget, hogy nincs a tudatában, vagy azt hiszi, egészségesen étkezik.


Az emberi szervezet a táplálékkal felvett összetett szénhidrátot (az olyan különböző élelmiszerek, mint a csokoládé, a korpás kenyér, a sárgarépa vagy az eper mind tartalmaznak szénhidrátot) glükózra – köznapi nevén szőlőcukorra – bontja. Ez azt jelenti, hogy minden (emészthető) szénhidrát hasonló hatású a szervezetre, bár más a lebontás sebessége. A glükóz a bélből felszívódva a vérbe kerül, és ezúton a test minden részére eljut. A vér cukorkoncentrációja (vércukorszint) azonban állandóan kontroll alatt van, és csak bizonyos határok között változik. A vércukorszint még egy hosszabb-rövidebb böjt alatt is a normális tartományban marad, mert a májban folyamatos szőlőcukor-újraképzés  zajlik, és ez biztosítja a vércukor konstans szinten tartását. A baj akkor kezdődik, ha ezt az egyensúlyt felügyelő hormonok valamelyike ( az inzulin és a glukagon) nem a kellő mennyiségben termelődik.

A cukor, fehér liszt stb. fogyasztása a magas glikémiás index (GI) miatt inzulincsúcsot okoz. Minél magasabb a glikémiás indexe a szénhidrátnak, annál gyorsabban szívódik fel és jut a vérbe, és annál nagyobb inzulintermelésre serkenti a szervezetet. Az éveken át tartósan magas inzulinszint, pontosabban étkezésenként egy-egy hatalmas inzulinhullám miatt a sejtek védekezni kezdenek a beléjük pumpált túl sok cukor ellen, és kialakul az inzulinrezisztencia.

Az inzulinrezisztencia szorosan összefügg az elhízással – nem véletlenül, mivel az elhízást az izolált szénhidrátok okozzák a magas glikémiás indexük miatt. A 2-es típusú betegek 80%-a elhízott, többségük magas vérnyomástól is szenved. A betegség általában középkorú vagy idős embereknél alakul ki.

Önnek ajánlott

Leave a Reply

%d bloggers like this: