Ásás, vagy talajlazítás?

talajlazítás

Hiába a könnyebb, ésszerűbb talajlazítás módszert ajánlók érvei! Az idősebb kertészkedők  csak legyintenek, ha a mulcsozás, zöldtrágyázás alkalmazásának előnyeit sorolják a hozzájuk mérten “pelenkás” generációk. Még mindig abban reménykednek ugyanis, hogy majd csak visszatérnek a régi, megbízható évszakok, s ugyanolyan langyos lesz a tavasz, kellemesen meleg a nyár, mint régebben. Aztán a nyári kánikula, a mindent kiégető hőség idején fogadkoznak, abbahagyják az egészet, mert nincs értelme, hiába az igyekezetük. Pedig csak váltóztatni kellene, újítani: takarni a talajt. Nem szégyen a fiataloktól tanulni!

talajlazításMeg kellene jegyezniük: nem kell okvetlenül, minden ősszel, az egész kertet felásni. Könnyebb lenne a munkájuk, ha (legalább kísérletképpen) az eddig jól (sőt túl jól) ápolt, sötét, humuszos feltalajú kerti földet nem ásnák fel. Nem tennék ki a fagy lazító hatásának, ezt jobban elvégzik a giliszták, algák, gombák, baktériumok. Tehát megerőltető közreműködésük nélkül is létrejön, biológiai úton kialakul a tartós morzsás szerkezet, a valódi talajérettség.

talajlazítás
Az ásóvilla

Az érett talajt, s a benne lejátszódó biológiai folyamatot a fagytól védeni kell. Hatékony módszer, ha félérett komposzttal, szalmás istállótrágyával, tőzegtrágyával, vagy zöldtrágyával takarjuk. Nem baj, ha az egészséges, betakarított zöldség levélmaradványai is ott maradnak. A gyökereket azonban gereblyével, ásóvillával el kell távolítani. A sekély forgatás, ásóvillával, főleg, ha zöldtrágya borítja a talajt, a felső rétegbe juttatja a tápanyagokban gazdag növényt. A további talajtakaró tőzegtrágya, komposzt, (ha szükséges, mésszel keverve) tavaszig tovább javítja a talajt.

A gyümölcsfák alatti ásás sem ajánlatos, főleg akkor nem, ha a buzgólkodó kerttulajdonos nincs tisztában, melyik gyümölcsfa gyökérzete terül szét a talaj felszíne alatt, melyiké nyúlik mélyebbre. Mindig csak a gyökérrel át nem szőtt, felső talajréteget lazítsuk háromágú húzókapával.

Bogyós gyümölcsöknél és orsófánál ez csak a feltalaj 5 cm-es rétege. Ez alatt sok hajszálgyökér található, s ezeket védeni kell. Erős növekedésű körte- és almafáknál a gyökérzóna a koronacsurgónál 15-20 cm, a törzsnél 5-10 cm mélységben kezdődik.

Az ásás célja, hogy a kialakult tápanyag-hiányt megszüntessük. A hagyományos trágyázásra (istállótrágyával) egyre ritkábban van lehetőség. Igyekezzünk tehát jó minőségű komposztot előállítani, s azt ilyenkor, az ásással a talajba forgatni. Vagy a valóban kiváló megoldást, a zöldtrágyázást alkalmazni.

Minden 2-3 évben a mésztartalmat is egyensúlyba kell hozni. A zöldségfélék gyengén savanyú, vagy közömbös (6-7 pH-értékű) talajt igényelnek. Talajvizsgálat nélkül a legjobb, ha (100-200 g/négyzetméter) szénsavas meszet szórunk az ásott felületre, s így hagyjuk a télen át. A talaj így nem kenődik, s nem is kérgesedik. Kötött agyagtalajon jobb égetett meszet beásni, mert ez savtalanít és lazít.

Önnek ajánlott

Leave a Reply

%d bloggers like this: