…Gondtalanul dúdoljuk Micimackó dalát, kivéve, amíg nem okoz gondot a hó. Mert nem csak a közlekedésben, a kertben is gond lehet vele. Kivéve – ha száraz porhó borítja a talajt, a növényeket. Ilyen hótakaró a néhány fokos fagyok idején képződik. Ez a saját hőmérséklete és a 80 % magába zárt levegő által hatékony szigetelőréteg. A 31-40 cm vastag hótakaró alatt, a talajban, akár mínusz 30 C fok kinti hidegben is 1-3 C fok marad a hőmérséklet. A laza, jó légáteresztő hó a legkedvezőbb a növények számára is. A nagy pelyhű hó, ami nulla fok körüli hőmérséklet idején hullik, gyorsan összeragad. Az ismétlődő olvadás, fagyok következtében az ilyen hó megkérgesedik, s nem enged át elegendő levegőt a növényeknek. Ha hosszabb ideig tart ez a helyzet, kapával, gereblyével össze kell törni a kérget, hogy a hó fellazuljon.
A hóréteg segíti a tápanyagok hasznosulását a talajban. Egy köbméter hóból 100 liter víz nyerhető. Aki teheti,a (nem sózott) gyalogutakról, udvarról lapátolja a havat az ágyásokra. Még az istállótrágya lebomlását is gyorsíthatja. A nedves vagy ónos esővel kevert hó rendkívüli mértékben károsíthatja a cserjéket, gyümölcsfákat. Ezért óvatos ütögetéssel távolítsuk el a gallyakról, ágakról a súlyos, sokszor ráfagyott hórétegeket.
Cölöpgúlával védhetők a kényesebb díszbokrok, cserjék. Ezekről lecsúszik a hótakaró. Hasznosítsunk a lehulló hóból annyit, amennyit csak lehet. Még a fólia talajára is hordhatunk belőle, ha túl sok hullana a télen.
