Jó ötlet – Kerti árkok, vízgyűjtő gödrök – mint nagyapáink idejében

 vízgyűjtő gödrök
Tóka ( Régen szinte minden ház portáján volt ilyen)

Az idei évben még a kezdő kertészkedő is megtanulta, hogyan lejt a kertje, melyik vége a legmagasabb, s ahová a belvíz, felhőszakadást követően az esővíz összegyűlt, ott a van a legmélyebben, illetve legalacsonyabban fekvő része. Nos, mielőtt a nagy havak évadja kerítésmagasságig beborítaná hóval, érdemes lenne fentről lefelé, a majdani ágyásokkal párhuzamosan, kapaszélességű, de legalább ásónyomnyi mélységű árkocskákat meghúzni, „kiárkolni”. És a legmélyebben fekvő részen ki is áshatunk (akár régi kádat, dézsát beleállítva) egy-két vízgyűjtő gödröt. Tavasszal, hacsak nem egy újabb „vizes év” köszönt ránk, könnyebben lefut az olvadó hólé, s kitűnő palántaöntöző vizet nyerünk így.

Amikor a kertet hó fedi, a növényeket a puha fehér takaró védi a fagytól, széltől, kiszáradástól. A legkedvezőbb a száraz porhó, ami néhány fokos fagy esetén képződik. A saját hőmérséklete és a 80% magába zárt levegő által hatékony szigetelőréteg. A 30-40 cm-es hóréteg alatt még mínusz 30 C fok külső hőmérséklet esetében is csupán mínusz 1-3 C fokra hűl le a talaj. A növények számára a laza, jó légáteresztő hó a kedvező. A nagy pelyhekben, általában 0 fok körül hulló hó, gyorsan összetapad. Az ónos eső, további havazás következtében a vizesen hulló hó összefagy, megkérgesedik, és nem enged át elegendő levegőt, amelyre a talajnak, a veteményeknek, kint telelő növényeknek szükségük van. Az ilyen jeges hókérget gereblyével, kapával időben fel kell törni.

Jobb, mint a kút vize

A tiszta (nem sózott) havat az utakról, gyalogjárókról a felásott kerti földre lapátoljuk, vagy terítsük a fólia alatti talajra, jobb, mint a kútból nyert öntözővíz.

A fákról, díszcserjék, bokrok ágairól le kell rázni, ütögetni a rátapadó hóréteget, nehogy letörjenek a súlya alatt. Még nem késő – miután az első, novemberi hó elolvadt – a fagyérzékenyebb díszcserjéket, rózsafákat vastag kartonpapírral, gyékénnyel borítani. Sok díszkertben van már tájainkon is kint telelő pálma. Ezeket is védeni kell a viharos széltől, ónos esőtől, kemény fagyoktól. Ponyvával, vastagabb fóliával, gyékény- vagy nádtakaróval megoldható ez is. Ugyancsak kell a laza – szalma, fenyőgally, nád – takarás a téli spenótnak, sóskának, hogy ne nyomódjon össze a zöld levélzete, s télen is csipegethessünk belőle.

Önnek ajánlott

Leave a Reply

%d bloggers like this: