KI TUDJA MI VÁR RÁNK? …

Dúdolhatánk is a régi, híres Karády-dalt, mai aggodalmaink közepette, ha attól könnyebb lenne a sok, ránk zúduló rossz hír fölött átsiklani, ha nem tapasztalnánk nap mint nap, hogy tényleg kifordult sarkaiból eddigi világunk, már az évszakok egymást váltó folytonossága sem biztos, meglazultak az emberek közötti kapcsolatok, az erkölcsi értékrend, amely szerint évszázadokon keresztül éltek elődeink, szinte teljesen értékét veszítette, az isteni parancsolatokon túllépnek, akik saját szüleiket, testvéreiket, vagy akár az idegen embereket gyilkolják. Féktelen rablás és mások javainak eltulajdonítása, harácsolás és nyomorba döntött embermilliók, csalás és képmutató jótékonykodás. Az emberiség fölrúgta saját civilizációs rendjét. A természeti értékek pusztításával magára idézte a globális felmelegedés katasztrófáját. Vajon, ki tudja, holnap – mire ébredünk?

A maják időszámítása szerint 2012. december 21-én lezárult egy világkorszak, amely nagyon régen, I.e. 3113. augusztus 13-án kezdődött. Ezt a több mint 5 ezer évet a maja naptár 13 kisebb korszakra, ún. baktumokra osztotta, amelyek hossza 144 ezer nap, kb. 400 év. Az egyes baktumok vége és az újabb baktun kezdete is fontos korszakváltás a maja kalendárium, a Tzolkin szerint. A 13 baktun eltelte ugyanakkor egy nagyobb világkorszak végét is jelzi. Sokan ezt a tényt „világvégeként” értelmezik, s úgy vélik, egy év múlva elérkezik az apokalipszis. Nos, a maja mitológiában ilyesmiről szó sincs. Azonban az említett kisebb maja időszámítási ciklusok váltásának és az emberi történelem nagy korszakváltásainak meglepően pontos egybeesései alapján joggal feltételezhetjük, hogy 2012. december 21. fontos dátum volt, amely új világtörténeti korszak kezdetét jelezte, sőt, talán az emberiség tudatának változásait is. A kutatók jó előre azt is jelezték, hogy a maja kalendáriumot lezáró dátum környékén kerülhet sor a Nap általunk ismert történetének legerőteljesebb napkitöréseire is.

Véget ér?

A maják időszámításaMi történt hát 2012. december 21-én, amely nappal a maja időszámítás véget ér? Az ún. Huber-féle asztrológiai módszerrel a radix (gyökér) horoszkópon kívül a potenciális házhoroszkóp, ezekkel együtt pedig a várható fejlődési tendencia is felismerhető. A téli napforduló 2012. december 21-én közép-európai idő szerint 12.12 órakor következett be, amely egyúttal egy rövid, mindössze 19 perces időszak kezdete, amikor a legnagyobb jelentőségű potenciálok és fejlődési impulzusok érvényesülnek. Ez az időszak 12.12 és 12.31 óra közé esik.

A Nap pozíciója ekkor galaxisunk középpontjával egy vonalban volt, utóbbi egy óriási fekete lyuk. 12.24-kor az aszcendensben megjelent a Kos. Pontosan ekkor Nap és a galaktikus középpont konjunkciója egyúttal találkozott a Medium Coeli (MC), az égbolt csúcsa nevet viselő asztrológiai zenitponttal. Az égbolt csúcsa az asztrológiában a célirányosságot és a nyilvánosság előtti megmutatkozást jelzi. Csillagászati szempontból ebben az időablakban a galaktikus középpont, a Nap és a Föld konstellációja, betekintést nyit az égbolt legmélyebb közepébe, amire csak 25 920 évente kerül sor.

Elképzelhető, hogy éppen e konstellációnak köszönhetően, megkapjuk minden idők legértékesebb esélyét, hogy az egóval való azonosulásunkból és minden, hozzá fűződő bonyodalomból, az elválástól való félelmekből, stb. felébredünk, mintha eddig transzban lettünk volna? Az említett kozmikus útmutatással lehetséges személyes korlátozottságunk meghaladása azáltal, hogy tudatára ébredünk saját felelősségünknek – és vállaljuk azt?

Asztrológusok serege végzi a számításokat, latolgatja egy jobb világ létrehozásának esélyeit.

maja kalendáriumSajtóközleményből másolom ide a következőket: „Intenzív viharok és esőzések, amikor egy óra alatt több mint 50 liter víz zúdul le egy négyzetméteren, százéves víz értékét elérő árhullámok, egyre gyakoribb extrém szárazság, kánikula, tornádók. Földcsuszamlások, mezőgazdasági termelésben keletkező óriási kiesések, károk. Szúnyogok, kullancsok, rágcsálók által terjesztett betegségek. A levegő hőmérséklete 2007-ben lépte át a 40 C fokot Szlovákiában (Gyűgyben 40,2 és Ógyallán 40,3 C fok). A leghidegebb tél is Ógyallán volt 1890-1891 telén, a legmelegebb pedig 2006-2007-ben.  Azóta minden évben magasabb hőmérsékleti értékeket mérnek, 2022-ben már hónapokon át tartó volt a 40 C fokos hőség, csapadék csak időnként zúdult le felhőszakadás formájában. Tornádók söpörtek végig számos, mindezidáig zivatarnál erősebb szélviharokat nem látott területeken.Csupán decemberre tudott úgy-ahogy kiegyenlítődni a talaj vízszükséglete. Közben fél évszázada létesített víztározók száradtak ki az aszály következtében  A levegő hőmérséklete a téli hónapokban széles határon belül mozgott – több mint 60 C fok különbséggel. A legalacsonyabbra 1929. február 11-én süllyedt Viglaš-Pstrušban (mínusz 41 C fok), a legmagasabb 2002. január 29-én volt a pozsonyi Malomvölgyben (plusz 20,2 C fok).

2022 szilvesztere és a 2023-as újév első napja tavaszi melegben telt el. A pozsonyi repülőtéren 16,9 C fokra emelkedett a hőmérséklet, Selmecbányán 9,6 C fokot mértek, ami 1961 óta a legmagasabb érték. 2023 január másodikán, délnyugaton 12 fokra is melegedhet a levegő. Hétvégére viszont akár 10 fokkal  is lehűlhet. Ezek a téli hőmérséklet-ingadozások nem számítanak önmagukban újkeletű jelenségeknek, ha világszerte nem zúdulnának a sűrűn lakott területekre a legszélsőségesebb természeti katasztrófák – árvizek, földcsuszamlások. A gleccserek olvadása következtében megemelkedőben van a tengerek vízszintje, városok tűnnek majd el, illetve válnak lakhatatlanná. Drasztikus gyorsasággal változnak az éghajlati zónák, ezzel együtt az élővilág is veszélybe kerül, soha nem látott kártevők, rovarok tömege lepi el a mérsékelt égöv termőföldjeit, erdeit, s szinte még felméretlenül (felmérhetetlenül) a vizeit is. Új fertőzésforrások hordozói a más klimatikus körülmények között tenyésző szúnyogok, különböző élősködők. És még mindig nincs kidolgozott stratégiánk azokra a termelési megoldásokra, amelyek ilyen szárazságot ellensúlyozó öntözést tudnak biztosítani, illetve ehhez alkalmazható növénytermesztést képes beállítani a gyakorlatba.

A klímaváltozást és az emberi egészséget védő európai alkalmazkodási stratégiák (Climate Change and Adaptation Strategies for Human health in Europe) vizsgálatai alapján a hőség Európában csupán egyetlen évben, 2003-ban több mint 35 ezer ember halálát okozta. Ahányszor a hőmérséklet az átlagosnál 1 C fokkal magasabbra emelkedik, a szalmonella okozta fertőzések esélye 5-10 százalékkal növekszik. Azóta eltelt 20 esztendő, de a szalmonellán túl – készületlenül – ránk tört a Covid, a különböző variációk koronavírusra, influenzára. És még egyikre sincs egyértelmű, megbízható válasz! Csak vakcinák vannak – felhasználhatatlanul – a raktáron. Húsz évvel ezelőtt azzzal nyugtattak, hogy „Az éghajlatváltozás következményei és a lehetséges adaptációs intézkedések Szlovákia egyes szektoraiban” elnevezésű projekt, valamint az árvíz előrejelző és figyelmeztető POVAPSYS rendszer létrehozásával mérsékelhetőek lesznek a következmények. Egyetlen, ami “bejött”, az árvíztől védő műszaki védelmi gátak felállítása – ha kellett. Viszont az öntözőrendszerek létrehozása éppen a mi tájainkon, Dél-Szlovákiában, még mindig késik. Sőt – szinte szóba sem kerül! A hirtelen lezúduló esők, felhőszakadások által (ma pusztító) vízmennyiségek felfogása, hasznosítása – még mindig várat magára. És ismét magasabbak lesznek a nyári hőségrekordok, megint szaharaivá forrósítja a korábban gazdagon termő földeket a hónapokon át tartó kánikula, az esőre hiába váró aszály.

Ha lenne elég készség és akarat, legfőképpen pénz, a következő esztendőkben? Ha a politika erre a fenyegető természeti katasztrófára fordítaná a figyelmét, nem egymás ellen acsarkodnának, akiket oktalan választóik a parlamentbe küldtek? Akkor talán a gazdasági krízis “segítségével” ránk zúdított energia-gáz-élelmiszer-árdrágítással sújtott elszegényedők legkiszolgáltatottabbjai nem emelnék a járványokban elhúnytak, az öngyilkosok, az alkoholistává válók statisztikáját…

Vagy addig törődjünk bele, hogy rövidebb lesz a tél, kevesebb a hó, nagyobb a nyári forróság, több, a fákat kidöntő vihar, villámcsapás? 

Ami rajtunk múlhat – azt tegyük meg önmagunkért, gyermeikeinkért: folytassuk az árkok, vízlevezetők helyreállítását az utcákon, házak, kertek körül és a határban. Ne temessük be a régi kutakat, ne dobjuk ki végleg még a régi kályhákat, tűzhelyeket, mert, ki tudja, nem lesznek-e nagy víz-, áram-, vagy gázszolgáltatási kiesések.

H. Mészáros Erzsébet

Önnek ajánlott

Leave a Reply

%d bloggers like this: