Sokan kedvelik az ízét a húslevesben, mégis kevesen termesztik a kertjükben. Talán, mert a lestyán szaporítása vetéssel és palántázással túl hosszadalmas. A legegyszerűbb, ha tőosztással szaporítjuk. Szomszédunk, ismerősünk talán kiássa a gyökerek egy részét, ha szépen megkérjük. Fagymentes téli napon úgy kell feldarabolni a lestyán gyökerét, hogy mindegyik részen legyen rajta néhány rügy. Ehhez csak fiatal növényeket használjunk, mert az idősebb példányok túl mélyen gyökereznek a talajban. A tőosztással nyert egyes darabokat 60×35-40 cm-es távolságra egymástól, helyezzük a földbe. Tömörítsük köré, s enyhén kupacoljuk fel.
Takarhatjuk is szalmás trágyával, komposzttal. Tavasszal biztosan kihajt. Fényigényes. A legtöbb háziasszony a kút közelébe ülteti. Okos megoldás, mivel vízigénye is nagy, s így sosem felejtik el megöntözni. Akár 2 méter magasra is megnő. Első évben csak gyöktörzset és tőlevélrózsát fejleszt, a második évben jelenik meg a magszár és a szórt állású levelek. Gyökere gyógyszer, méghozzá a vizelethajtó teakeverékek fontos része. Levele frissen, salátákhoz keverve, vagy ételekbe belefőzve étvágyjavító, emésztésserkentő. Még különleges pálinka is készülhet a hozzáadásával. Szárítva is könnyű tárolni, finom porrá lehet morzsolni, s jól záródó üvegekben, dobozokban tarthatjuk.
Mit tudunk a lestyánról?
Petrezselyemhez hasonló illatú és ízű fűszernövény, melynek levelét, magját és gyökerét is felhasználhatjuk. A rómaiak segédletével Dél-Nyugat Ázsiából, Irán és Afganisztán területéről került hozzánk. A középkorban nagyon elterjedt fűszernövény volt, szerencsére népszerűsége napjainkban visszatérőben van. Az erdélyi konyha elengedhetetlen fűszere a csombor mellett.
Kertben tartva a megfelelő növekedéshez tápanyagban gazdag talajt igényel. Ilyen feltételek mellett akár 10-15 évig is ugyanazon a helyen fejlődhet.
