A munkahelyi környezet által okozott egészségügyi problémák jóval gyakoribbak, mint gondolnánk. A foglakozási betegségek fő kiváltó okai a munkahelyi környezetben megtalálható vegyi, biológiai vagy fizikai tényezők. Az egészségügyi szempontból legveszélyesebb, legegészségtelenebb szakmák Szlovákiában sem különböznek azoktól, amelyekre Magyarországon a Munkásvédelem felhívta a figyelmet.
János 34 éves, karosszérialakatos. Sokat hegeszt, ezért gyakori, hogy védőszemüveg hordása mellett is begyullad a szeme, ami már sok álmatlan éjszakát okozott neki. De nem csak ez okozott nála óriási problémát: időnként az egész testét piros kiütések borítottá kel, feldagadt a szeme, a szája, és nagyon viszketett a bőre, több orvosnál is járt, mire kiderült, mi a probléma.
„Rengeteg orvosnál: fogorvosnál, allergológusnál, urológusnál, még természetgyógyásznál is jártam, mire kiderült, hogy fémpor-allergiám van. Karosszéria-lakatosként fémlapokkal, elkorrodálódott autók kihegesztésével foglalkozom, így rengeteg fém-, vasport lélegeztem be, amitől a szervezetem telítődött, és kiütéseket okozott a bőrömön, amelyek nagyon viszkettek, égtek, fájtak. Volt, hogy a lábfejem úgy bedagadt, hogy nem tudtam lábra állni. A helyzet egyre súlyosabb lett!” – mesélte. A fotókon is láthatjátok, milyen kiütések voltak János testén.
János főnökei nem voltak megértőek, végül új szakma után nézett, és tett egy merész lépést: hogy egészségi állapota ne romoljon tovább, új munkahelyet keresett, és hivatásos sofőrnek állt.
„A munkahelyi környezet által okozott egészségügyi problémák jóval gyakoribbak, mint ahogyan azt a felmérések mutatják. A foglakozási betegségek fő kiváltó okai a munka során használatos, a munkahelyi környezetben megtalálható vegyi, biológiai vagy fizikai tényezők. A bőrfelszíni megbetegedések után az asztma a második leggyakoribb foglalkozási betegség világszerte” – mondta a megkérdezett üzemorvos.
A munkavállalók elsődleges célja természetesen a munkahely megtartása. Sokaknak azonban szembe kell nézniük azzal a ténnyel, hogy jelenlegi munkahelyük súlyos és maradandó egészségkárosodást okozhat. Ilyen esetekben, mint például a 34 éves Jánosé, mérlegelni kell: megéri-e egy olyan szakmában dolgozni, ami súlyosan károsítja az egészségünket.
„Ha valakinél panaszok jelentkeznek, első körben forduljon allergológus vagy tüdőgyógyász szakorvoshoz, aki a szükséges vizsgálatok elvégzésével azonosítja a tünetek kiváltóit, majd javaslatot tesz a probléma megoldására, a gyógyszeres kezelés szükségességére. ”
„Természetesen vannak olyan súlyos, és rendkívüli esetek, amikor a gyógyszeres kezelések, kiírt terápiák nem segítenek. Ilyenkor el kell gondolkodni a munkahelyváltáson, ami nem könnyű feladat, de megoldást jelenthet, ha az adott cégen belül a munkáltatóval megegyezve egy másik munkakört tölt be a munkavállaló” – tanácsolta az üzemorvos.
Ma, a kétségbeesett takarékosságtól hajtva, a legtöbb üzem – mind Szlovákiában, mind a legközelebbi országokban – a legtöbb távoli, nyereségközpontú országok cégeinek tulajdonában – a biztonsági feltételekre, a dolgozók védelméhez szükséges körülményekre alig, vagy egyáltalán nincs tekintettel. A hazai szakszervezet manapság be sem jut ezekbe a külföldiek által védett munkahelyekre, nemhogy a túlóráztatott, végsőkig kifárasztott „munkavállalók”, (csakhogy családjukat eltarthassák, minden feltételt vakon elfogadó) dolgozók egészségéért bármit is tennének, biztosítanának.
Sok üzemben még a mellékhelyiséget is szó szerint csak „végszükség” esetében kereshetik fel, ebédszünetük 15 perc – nincs megállás: vannak 12 órás műszakok, s vannak 6-7 napos munkahetek.
Lehet, hogy ideig-óráig jól keresnek. De vajon mi lesz az egészségükkel? 5-10 év múlva? Vagy akár három év alatt – amikor az őket kizsigerelő (kimondhatatlan nevű „gyár” veszi a sátorfáját, s itt hagyva a kongó hangárokat kivonul az országból, a tönkretett szántóföldön létesített „zöldmezős” vállalatból, amelyre bőséges támogatást kapott egyik vagy másik naiv országtól. Kinek éri meg? A külföldi cégnek biztosan. A posztszocialista országoknak csak addig, amíg ezeknek a hozzánk beruházóknak köszönhetően csökken az itteni munkanélküliség. Mikor ébrednek már rá, hogy sokkal értelmesebb lenne a hazai vállalkozások hosszú távú támogatása. És ezekben az ott dolgozók egészségének védelme is. Addig is, amíg ez – talán – megvalósul – nyugdíjasokká válhatnak az alábbi szakmákban dolgozók (ha megérik…) A mostani nyugdíjasok viszont, a még most szakmát kereső fiatal hozzátartozóikat figyelmeztethetik, melyiket ne válasszák:
Az egészségre ártalmas szakmák top 10-es listája
Takarító
Néhány takarításhoz használt vegyszernek – még akkor is, ha „környezetbarát” vagy „természetes” jelzőkkel reklámozzák őket – olyan összetevői vannak, amelyek összefüggésbe hozhatók az asztma kialakulásával.
Fodrász
A hajfestékek színezőanyagai foglalkozási eredetű asztmához vezethetnek. Bár az eljárás a vendégekre nézve nem káros, a szakemberek vegyianyag-alkalmazásnak kitettsége egészen más szintű, hiszen naponta több órán keresztül kezükkel, légzőszerveikkel, arcukkal közvetlen kapcsolatba kerülnek a kemikáliákkal.
Gyári munkás
Azon üzemekben, ahol fémekkel, szilikátokkal vagy finom homokkal dolgoznak, jelentősen nő a szilikózisnak nevezett tüdőbetegség, valamint a tüdőrák kockázata.
Tűzoltó
Nyilván ha ég valami, közben nagyon sok káros anyag kerül a levegőbe. Bár a belélegzett vegyi anyagok mennyisége lényegesen csökkenthető a háton viselt készülék segítségével, tagadhatatlan, hogy a tűzoltók az átlagosnál nagyobb mérgezésveszélynek vannak kitéve. Az allergiás, az érzékenyebb, gyengébb tüdejű, keringési zavarokra hajlamos emberek kerüljék ezt a foglalkozást.
Útépítők, útkarbantartók
A szabadban dolgozók számára nagy és növekvő egészségügyi kockázatot jelent az erős napsütés, a nagy meleg, valamint az erős UV- (különösen az UV-B) sugárzás. Emellett a kátyúzáshoz, útjavításhoz használatos anyagok a cement, a kátrány, stb.) belélegzése is súlyosan károsítja az egészséget.
Építőipari munkás
A szigetelőanyagként használatos azbeszt számos egészségügyi problémát vethet fel, köztük a tüdőrák veszélyét is. Egy ideje ugyan már nem használják ezt a mérget az építőiparban, de a régi házaknál végzett munkálatok során óhatatlanul is találkozhatnak vele a szakemberek. Belégzése a tüdő varasodásához, szöveteinek elhalásához vezethet.
Vasúti dolgozók
A vasút sokféle szakembert befogad, gépészek, mérnökök, villanyszerelők, szerelők, lakatosok dolgoznak a mozdonyokon, kocsikon. Jenő 20 éve dolgozik a vasútnál, és bizony neki is voltak már kellemetlen élményei. „Sokat flexelek, a legrosszabb, ha a fémforgács a védőszemüveg mellett bepattan a szemembe. Ilyenkor sajnos irány a szemészet, de már hozzászoktam!” – mondja. A zajok, motorhangok sem tesznek jót az ott dolgozóknak, hosszú távon gyakori a halláskárosodás is.
Egészségügyi dolgozók
Az orvosok, az ápolók és az adminisztrátorok a betegek miatt az átlagosnál nagyobb fertőzésveszélynek vannak kitéve, éppen ezért esetükben fokozott vitamin-, illetve ásványianyag-bevitelre, továbbá megelőző védőoltásokra van szükség. Itt – vélhetőleg – már a jelentkezők közül kiszűrik a foglalkozásra alkalmatlanokat, bizonyos betegségekkel élőket, arra hajlamosakat, vagy fogékonyakat.
Hegesztők
Akik hegesztőgépekkel dolgoznak, előfordulhat, hogy az óvatosság ellenére is begyullad a szemük. Tamás 15 éve hegesztő, akinek volt már pár álmatlan éjszakája a szakmája miatt. „Sajnos előfordult, hogy egy hosszú, és nehéz nap után az ágy szélén üldögéltem éjjel, úgy begyulladt a szemem. Csíp, szúr, könnyezik, borzalmas érzés” – mondta Tamás.
Kamionsofőrök
Eléggé vonzó, sőt a férfiak körében keresett szakma. Jó kereset, távoli országokba juthat, változatossággal kecsegtető, hogy sok embert megismerhet, aki beül a hatalmas rakományokat szállító, országutak hajójaként közlekedő gép vezetőfülkéjébe. Viszont az időjárás, az útviszonyok veszélyeinek kitéve, távoli pihenőhelyekre kényszerülve, sokszor napokig ott várakozva – korán gerincproblémák, gyomorpanaszok nehezíthetik meg a bátrak szakmájára büszke sofőr életét.
Forrás: nlcafe.hu
