Talán a mostanáig károsnak tartott mesterséges készítmények védenek majd meg minket a szuperbaktériumoktól.
A baktériumok által okozott betegségek ellen hatásos kezelés az antibiotikum-kúra. De miért nem hatnak néha a szokásos gyógyszerek? És mit tehetünk ilyenkor ellenük? Erre találtak lehetséges megoldást a kutatók.
A téli időszakban gyakrabban előfordul, hogy elkezdünk köhögni, folyik az orrunk. A többség ilyenkor nem rohan orvoshoz, egy kis mézes gyömbéres tea, vagy a patikában vény nélkül kapható forróital-porok segítségével néhány nap alatt helyre is jövünk. Igazság szerint, az orvos sem javasolna mást, mert a legtöbb ilyen esetben vírusfertőzésről van szó, és a vírusok ellen a felírható antibiotikumok hatástalanok.
Mi is az antibiotikum?
Ezt a hatékony gyógyszercsoportot a baktériumok által okozott fertőzésekkel szemben alkalmazzák, beleértve a súlyos és életet veszélyeztető kórképeket is, de ha indokolatlanul használjuk, az rezisztens baktériumtörzsek kialakulásához vezet. Annak érdekében, hogy ezt elkerüljük, amikor antibiotikum-kúrát ír fel az orvos, mindig a meghatározott ideig kell szedni a gyógyszert, még akkor is, ha már jobban érezzük magunkat, mert akkor pusztul el az összes kórokozó. Ellenkező esetben a megmaradók alkalmazkodnak és rezisztenssé válnak.
Így alakul ki rezisztencia
Az antibiotikum-rezisztencia annak köszönhető, hogy a baktériumok alkalmazkodnak a gyógyszerekhez. Természetesen előfordul, de az indokolatlanul sok gyógyszer felírása embereknél és a túlzott antibiotikum-használat állatoknál felgyorsítja a folyamatot. A WHO jelenleg ezt tekinti az egyik legnagyobb veszélynek a globális egészségre és élelmezésbiztonságra. Minél gyakoribb az antibiotikum-rezisztencia, annál súlyosabbak a következmények, hisz a betegségek hosszabb ideig tartanak, nagyobb a szövődmények kialakulásának veszélye és nő a halálozások száma is.
A legveszélyesebbek
Az Acinetobacter baumannii és a Pseudomonas aeruginosa baktériumok tüdőgyulladást és szepszist, vagyis vérmérgezést okoznak. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által közzétett „elsőbbségi kórokozók” listáján is szerepelnek, ami azokat sorolja fel, amelyek ellen sürgősen új antibiotikumos kezelésre van szükség, mivel halálos veszélyt jelenthetnek a károsodott immunrendszerű emberekre.
Az antibiotikum-rezisztens baktériumok az egészségügy minden területét fenyegetik, a rákkezeléstől a fogorvosi munkáig.
Ez lehet a megoldás
Egy tanulmány, amit a londoni Brunel Egyetemen végeztek, megállapította, hogy több mesterséges édesítőszer, amelyeket általában diétás italokban, joghurtokban és desszertekben használnak, jelentősen gátolhatja a multirezisztens baktériumok szaporodását.
A MESTERSÉGES ÉDESÍTŐSZEREK MINDEN DIÉTÁS ÉS CUKORMENTES ÉLELMISZERBEN MEGTALÁLHATÓK
„Felfedeztük, hogy egyes olyan édesítőszerek, amelyeket a kávéhoz vagy a „cukormentes” üdítőitalokban fogyasztunk, gátolhatják a veszélyes baktériumok szaporodását ezzel esetleg megkönnyíthetik az általuk okozott betegségek kezelését. Ez nagyon izgalmas, mert általában dollármilliárdokat és évtizedeket vesz igénybe egy új antibiotikum-gyógyszer kifejlesztése, míg találtunk egy olyan vegyületet, amely nemcsak a kórokozó baktériumok ellen képes felvenni a harcot, hanem megfordítja a már meglévő antibiotikumokkal szembeni rezisztenciáját is” – mondta dr. Ronan McCarthy, a londoni Brunel Egyetem biotudósa.
Így hatnak a baktériumok ellen
A tudósok által tesztelt szacharin, ciklamát és aceszulfám-K édesítőszerekről kiderült, hogy gátolják a baktériumok szaporodását. Az aceszulfám-K pedig különösen hatékonyan gátolja meg, hogy a baktériumokban olyan biofilmek alakuljanak ki, amelyek megvédik ezeket az antibiotikumoktól.
Mindháromról azt is megállapították, hogy csökkenti a baktériumok rezisztenciáját a közönséges antibiotikumokkal szemben, vagyis kevesebb ellenszerre van szükség a hatékony kezeléshez.
A kutatások folytatódnak
A csapat most további tesztek elvégzését tervezi, és bizakodóak, hogy mindhárom édesítőszer potenciálisan új lehetőségeket kínálhat a multirezisztens, ún. „szuperbaktériumok” okozta fertőzések kezelésére.
Csendes világjárványt okoznak a szuperbaktériumok
Az évszázad közepére évente tízmillió ember halálát okozhatják a gyógyszer-rezisztens szuperbaktériumok, amelyekkel csak akkor tudjuk hatékonyan felvenni a küzdelmet, ha csökkentjük a gyógyszeripari és mezőgazdasági tevékenységekből fakadó környezetszennyezést – figyelmeztetett friss jelentésében az ENSZ.
Becslések szerint 2019-ben 1,27 millió haláleset tulajdonítható – közvetlenül a gyógyszer-rezisztens (baktériumok okozta) fertőzéseknek. „Egyre több bizonyíték utal arra, hogy a környezet kulcsszerepet játszik az antibiotikum-rezisztencia kialakulásában és terjedésében” – húzta alá jelentésében az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP). Ez azt jelenti, hogy a mikroorganizmusok, például baktériumok, vírusok, paraziták vagy gombák ellenállóvá válnak a korábban hatékony gyógyszeres kezelésekkel szemben. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is komoly fenyegetésként tekint az antibiotikum-rezisztenciára, attól tartva, hogy a világ egy olyan korszak felé halad, amelyben a gyakori fertőzések újabb halálos áldozatokat fognak szedni.
Az antibiotikumokkal szembeni ellenálló képesség kialakulása természetes jelenség, de az efféle szerek túlzott használata jelentősen felgyorsította a folyamatot. A fertőtlenítőszerek, antiszeptikumok és antibiotikumok mindenütt megtalálhatók a fogkrémektől a samponokon át a tehéntejig és a szennyvízig. Amint az antibiotikumok megjelennek a környezetben, beszivárognak a táplálékláncba is. Egyebek között halakban és szarvasmarhákban is kimutatták már ezeket.
Az ENSZ az éghajlatváltozás, a biológiai sokszínűség elvesztése, valamint a környezetszennyezés szerepére is rámutatott az antibiotikum-rezisztencia kialakulásában. A gyógyszeripari és a mezőgazdasági tevékenységekből fakadó szennyezés miatt antibiotikumok jutnak a környezetbe, például a folyókba, amelyek sokszor ivóvizünk forrásai – mutatott rá Jonathan Cox, a brit Aston Egyetem mikrobiológusa. Cox szerint „csendes világjárvány” zajlik a szemünk láttára.
Az ENSZ arra hívta fel a figyelmet, hogy a megelőzés jelentheti a megoldást, és több lehetőséget vázolt fel a problémás ágazatok számára. A világszervezet felszólította a gyógyszeripart, hogy a szabályozás szigorításával biztosítsa a hulladék és a szennyvíz megfelelő tárolását és tisztítását. A szakértők szerint a kórházaknak szennyvíztisztító rendszereket kellene telepíteniük azzal a kifejezett céllal, hogy kivonják a gyógyszerszármazékokat a szennyvízből. A mezőgazdaságban az elfogadott határértékek átgondolására és a szennyezőanyag-kibocsátás csökkentésére szólított fel az ENSZ.
