Jó, ha tudja az ember, nemcsak a szépségükért érdemes ültetni belőlük. Akinek almáskertje, több almafája van, annak a díszalmák hasznos szolgálatot tesznek. Színes, illatos virágjukkal odacsalogatják a méheket, azok pedig segítenek a gyümölcsfák megporzásában.
Japánból, Kínából és Koreából származnak az orientálisnak is nevezett díszalma-fák (Malus tschonoskii, M. sargentii, M. sieboldii, M. robusta, M. microlamus). Különböző fajok, és fajták közül lehet választani. Vannak közöttük csüngő ágúak, valamint egyenes ágúak, bokor alakúra növők is. Tavasszal korai virágözönükkel, ősszel és télen apró piros, sárga-piros, vagy sárga almácskáikkal díszítenek. Az újabb fajták üveggyöngy szerű termése, egész télen az ágakon marad. Különleges látványt nyújtanak.
A díszként ültetett fajok, fajták, ill. azok szülőfajai erederi hazájukban a mi tölgyeseinkhez hasonló társulások alsó koronaszintjében vagy peremén élnek vadon.
Többségük ezért jól bírja klímánkat, és a szélsőségek kivételével csaknem minden kertben vagy parkban megél. Nagy értékük, hogy virágukkal és termésükkel egyaránt díszítenek, sőt színes lombú fajták is vannak közöttük.
A díszalmafák tavaszi virágpompájuk után ősszel gyakran tüzes lombszínt öltenek és mutatós termést hoznak, amely – ha a madarak nem eszik meg -, még télen is díszíti a fákat. Egyszerű vagy telt szirmú, fehér, rózsaszín vagy bíborszínű virágot hoznak.
A díszalmák nagyon sokoldalú növények, mivel közepesen nagyra nőnek. Feltűnő magányos cserjeként szépen mutat a gyepen, az előkertben vagy a terasz mellett, de ültethetjük más cserjék közé vagy a díszsövénybe is. Csoportosan vagy sorokba ültetve is nagyon impozáns. Szegélyezzük vele a feljárót vagy a kerti utat. Szépsége és igénytelensége miatt az utóbbi időben parkokba is egyre gyakrabban ültetik.
