Mennyit kéne mozogniuk? Itt a válasz!
A koreaiak szerint naponta minimum 10 percet
A szöuli Indzse Egyetem kutatói szerint a rendszeres testmozgás, akár egy séta is, csaknem 40 százalékkal csökkenti a halálozás kockázatát 85 év felett. Az életkortól függetlenül egészségügyi szakértők minden felnőttnek azt javasolják, hogy hetente legalább 150 percet töltsenek mérsékelt vagy 75 percet erőteljes fizikai aktivitással. Csakhogy az ülve töltött idő aránya az életkor előre haladtával inkább növekszik, és egyre jobban lecsökken a fizikai aktivitás – mutat rá a kutatás vezető szerzője, Mu Njun Dzsin.
A kutatás alapján legalább heti egy óra mozgás mindenképpen ajánlott 85 éves kor felett, leegyszerűsítve ez legalább 10 percet jelent naponta. Séta, torna, komótos járás-kelés – akár számolhatja is a perceket a friss levegőn sétáló: ilyen idős korban az a jó és a biztonságos, ha akad kísérője. Társalogni, beszélgetni önmagában élmény a különben hallgatag, magányos öregeknek. Talán egy dédunoka? A jó szomszéd? Ha még akad egy régi barát? Mi lenne, ha az állatvédők mellett megszerveznék az embervédők csapatait, kisebb-nagyobb önkéntes csoportjait, akik kel szívesen kimozdulnának a bezártságtól, magánytól szorongók?
A rendszeres mozgás csökkenti a szívbetegségek kockázatát
A kutatók a dél-koreai egészségbiztosító idős emberek adatait rögzítő adatbázisát használták fel. A vizsgálat 7047 85 éves vagy annál idősebb emberre terjedt ki, akik 2009 és 2014 között részt vettek egy országos egészségügyi szűrőprogramban. A 87 év átlagéletkorú csoport tagjai esetében azt firtatták, mennyi időt töltenek lassú gyaloglással, mennyit erőteljesebb aktivitással, mint a gyorsabb gyaloglás vagy a biciklizés, és mennyit erős intenzitású mozgással, mint a futás.
A válaszokból kiderült, hogy a résztvevők több mint fele (57,5 százalék) még lassú sétát sem tett napi gyakorisággal, 8,5 százalékuk sétált összesen legalább egy órát egy hét alatt; 12 százalékuk 1-2 óra közötti időtartamot töltött sétával, 8,7 százalékuk 2-3 órát és 13,3 százalékuk több mint 3 órát mozgott. A résztvevők 14,7 százaléka fejtett ki közepes és csak 10,9 százalékuk erőteljes fizikai aktivitást. Mindössze 7,6 százalékuk tett eleget a kevésbé megerőltető és az intenzívebb mozgásokat is javasló ajánlásoknak. A programnak azon 2996 résztvevője közül, akik a heti rendszeres, lassabb mozgás előírásainak megfeleltek, mindössze egyharmad, 999 végzett emellett visszafogottabb vagy erőteljesebb fizikai aktivitást.
A kutatócsoport megvizsgálta a rendszeres séta, a szív- és érrendszeri betegségekben történt elhalálozások, a más okból bekövetkezett elhalálozások, valamint az intenzívebb mozgásformák végzése közötti összefüggéseket. Azt állapították meg, hogy a rendszeres testmozgást nem végzőkhöz képest a heti legalább egy óra fizikai aktivitást végző időseknél 39 százalékkal volt kisebb a szív- és érrendszeri betegségek és 40 százalékkal a bármilyen ok miatti halálozás kockázata.
A lépésszám hatása az egészségre
Egy másik kutatás keretében Amanda Paluch epidemiológus és csapata egy több mint 2000, az Egyesült Államokban élő középkorú személy adatait vizsgálták meg. Megállapították, hogy a napi legalább 7000 lépés megtétele 50-70 százalékkal csökkenti az idő előtti halálozás esélyét. Viszont arra nem kaptak választ, hogy szükség van-e ennél több lépésre vagy hasznos-e a gyorsabb tempó, ezért tovább vizsgálódtak.
A kutatók tanulmányukban 47 471 felnőtt egészségéről és lépésszámáról gyűjtöttek információkat Ázsiából, Ausztráliából, Európából és Észak-Amerikából. Megállapították, hogy a felnőttek azon 25 százalékának, akik naponta a legtöbb lépést teljesítették, 40-53 százalékkal kisebb volt az esélye az idő előtti elhalálozásra, mint a lépések számát tekintve az alsó 25 százalékba tartozóknak.
A 60 éves és idősebb felnőttek esetében napi 6000-8000 lépésnél csökkent legjobban a korai halálozás valószínűsége. A tanulmány megállapította, hogy a fiatalabbaknak is jót tenne, ha egy kicsit többet sétálnának, de nem volt bizonyíték arra, hogy feltétlenül tovább élnének, ha napi 8000-10 000 lépésnél többet sétálnának.
Ha többet mozogsz – tovább élhetsz!
Ami a lépések arányát illeti, a tudóscsapat úgy találta, hogy a mennyiség az, ami igazán számít. „A legfontosabb tanulság, hogy sok bizonyíték utal arra, hogy a kicsit is több mozgás előnyös, különösen azok számára, akik nagyon keveset mozognak” – mondta Paluch, majd hozzátette, hogy szinte bármilyen más mozgásforma is jót tesz az egészségnek.
Napi fél óra intenzív mozgás is hozzájárul az egészség megőrzéséhez, de ha másra nincsen is idő, érdemes legalább 6000-8000 lépést megtenni.
Mi lenne, ha a család lépésmérővel lepné meg Karácsonykor a különben minden ajándékot hárító idős hozzátartozókat?
Vagy még egyszerűbb: ha kimennének velük legalább az ünnepek idején – sétálni egy-két kört a szélfútta, vagy havas fák alatt. Ügyelve, el ne csússzanak. Talán még beléjük is karolhatnának. Ideje ismét emberi közelségre törekedni a Covid egymástól eltávolító kegyetlen esztendei múltán. Amíg még képesek vagyunk rá…
