A Perui Burgonyamúzeum lehet a megoldás a világ élelmiszerválságára? A gyorsan változó éghajlat és a globális élelmiszerbiztonságot fenyegető növekvő veszélyek miatt a tudósok egy egyedülálló forráshoz fordultak: A perui burgonyaparkhoz. Ez az Andokban magasan fekvő élő múzeum a burgonyafajták hatalmas változatosságának ad otthont, és potenciális megoldást kínál az éghajlatváltozás okozta kihívásokra.
A 90 négyzetkilométeren elterülő burgonyapark Cuscóban őrzi a gazdák ősi tudását és hagyományos burgonyafajtáikat. Azáltal, hogy a burgonyát különböző magasságokban és különböző kombinációkban termesztik, az agronómusok képesek új genetikai változatokat létrehozni, amelyek jobban ellenállnak az aszályoknak, árvizeknek és fagyoknak.
1367 burgonyafajta
A park 1367 burgonyafajtából álló lenyűgöző gyűjteménnyel büszkélkedhet, ami a burgonya sokféleségének élő laboratóriumává teszi. Ezek a burgonyafajták, amelyeket 7000 évvel ezelőtt a perui földművesek ősei háziasítottak, kulcsfontosságúak az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz. A globális felmelegedés hatására a kártevők felfelé haladnak, és arra kényszerítik a gazdákat, hogy a park magasabban fekvő részein ültessenek burgonyát. A park lakói teszteket végeznek, hogy felmérjék az őshonos burgonyafajták ellenálló képességét a faggyal, jégesővel, intenzív napsugárzással és az andoki burgonyabogárral szemben.
A burgonyafajták sokféleségének megőrzése és hasznosítása létfontosságú a változó éghajlaton is boldogulni képes új fajták nemesítéséhez. Míg a tudósok laboratóriumokban vizsgálják a géntechnológiát, a burgonyaparkban élő gazdák évezredek óta gyakorolják ezt a munkát, gyakran vad rokonokkal keverik a növényeket, hogy növeljék az ellenálló képességet.
Helyi vetőmagbank
Erőfeszítéseik eredményeit egy helyszíni vetőmagbankban és a világ legnagyobb in vitro génbankjában, a limai Nemzetközi Burgonyaközpontban tárolják. Ezek a gyűjtemények létfontosságú erőforrásként szolgálnak a globális éhezés elleni küzdelemben és a fenntartható mezőgazdaság előmozdításában. A Központ Afrikában és Ázsiában, különösen Kínában végzett munkája például hozzájárult az élelmiszerhiány leküzdéséhez és jövedelemtermeléshez.
A biológiai sokféleség fenntartása az éghajlatváltozás felgyorsulásával kritikus fontosságú. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének becslése szerint 1900 és 2000 között a növények sokféleségének 75%-a elveszett, és a változó éghajlat 2055-re az élelmiszernövények vadon élő rokonainak akár 22%-ának túlélését is veszélyezteti.
A talajromlás fokozódásával és a termesztett növények ellenálló képességének egyre fontosabbá válásával a burgonyapark őreinek erőfeszítései reményt adnak a világ élelmezésére. A helyi gazdák tudásának hasznosításával és a burgonyafajták sokféleségének megőrzésével a perui Burgonyamúzeum létfontosságú szerepet játszhat a globális élelmiszerválság kezelésében.
