Tényleg majomhimlő járványtól kell tartanunk?
Itt az új iskolaév. A sok készülődés, izgalom, öröm mellett a nagyszülők hallgatnak ugyan, de tudják, ismét kezdődik az ő készültségük időszaka is. Aki nagyszülő, és iskolás kisunokája van, az utóbbi covidos évek alatt gyakran volt az unokáknak szükségük néhány napos, vagy akár egy-két hetes otthoni felügyeletre, ápolásra. Ugyanis úgyszólván minden iskolában fertőztek a különböző vírusos lázak, a felső légúti megbetegedések, a fülfájás, az orrfolyás – és még sorolhatnánk. A dolgozó szülő számára nagy segítség, ha van nyugdíjas, még épkézláb nagyszülő, aki vigyáz a gyerekre, eteti, ágyban tartja, gyógyszerezi – egyszerűen vigyáz rá… Szinte fel sem tűnt a család dolgai, gondjai, élete mellett, hogy ilyen napokat, heteket követően a nagyszülő is náthássá, lázassá, levertté vált. Átvészelte. A legtöbbször orvos nélkül, megszokott lázcsillapítóival. Vagy csak úgy…
Időben szólunk…
Most megint „van valami a levegőben”. Jó lesz vigyázni. Óvatosan, körültekintően ölelgetni a kicsiket, a puszik mellőzésével simogatni. És kezet mosni! Bejövet, evés előtt, többször naponta. Köhögés esetében ismét elő kell venni azt a kényelmetlen „maszkot” is. Hogy miért?
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nyilatkozata szerint a Kongói Demokratikus Köztársaságból származó majomhimlő járvány nemzetközi aggodalomra okot adó közegészségügyi vészhelyzetet jelent. A legutóbb a covid idején hallhattunk hasonló, ijesztő mondatokat, így joggal merül fel a kérdés, mi a hasonlóság a két vírus között.
Alig több mint négy évvel ezelőtt ugyanez az ügynökség a COVID-19-et minden idők legsúlyosabb egészségügyi vészhelyzetének nevezte. Vajon a majomhimlővel is ez történik majd? Fontos megjegyezni, hogy két nagyon különböző betegségről van szó. Van néhány nagyon nyomós oka annak, hogy a WHO újabb vészhelyzetre szólított fel, de jelenlegi tudásunk szerint nem fog megismétlődni az, ami a 2020-as év elején történt. Talán igen, talán nem…
A majomhimlő vírusa
A két kórokozó két nagyon különböző víruscsaládba tartozik. A SARS-CoV-2 egy koronavírus. Ez egy nagy víruscsalád, amely többnyire csak enyhe, megfázáshoz hasonló betegségeket okoz az emberekben. Csakhogy a SARS-CoV-2 két másik víruscsaládhoz is csatlakozik, amelyek sokkal súlyosabb betegséget okozhatnak: A SARS-CoV, az eredeti SARS-vírus, és a MERS-CoV, amely a közel-keleti légúti szindrómát (MERS) okozza.
A majomhimlő kórokozója viszont egy poxvírus (ezért is nevezik angolul mpoxnak). Belső felépítése egészen más, mint a koronavírusé: genomja nem RNS, hanem kettős szálú DNS, és sokkal összetettebb is. Az mpox vírusnak is van külső burka, de ez nagyszámú fehérjével rendelkezik, így több sejttípusba is bejuthat.
A poxvírust régről ismerjük, így talán nem okoz akkora járványt
A COVID-19 meglepte a világot, de ezúttal sokkal több tapasztalatunk van a poxvírusokkal. A himlő az egyetlen olyan emberi betegség, amelyet a vakcináknak köszönhetően teljesen kiirtottunk, de korábban évente több millió emberrel végzett. Szerencsére egyetlen olyan törzsének sem volt eddig hasonló halálozási aránya, mint amivel eddig találkoztunk a koronavírus miatt.
Az Mpox és a SARS-CoV-2 másképp terjed
A két nagyon különböző vírustípus más-más módon is terjed. A SARS-CoV-2 vírussal csak viszonylag rövid ideje foglalkozunk, és a terjedés megértéséhez további vizsgálatokra van szükség. A világjárvány elején sokan azt feltételezték, hogy a fertőzött felületek jelentik a kulcsfontosságú átviteli pontot, ezért kellett olyan sokszor kezet mosni és felületeket fertőtleníteni.
Most, majdnem öt év elteltével már sokkal többet tudunk arról, hogyan terjed a koronavírus, tudjuk, hogy a levegőben maradhat, és nagyobb távolságokra is terjedhet, mint azt sokan kezdetben gondolták. A szellőztetést és a levegőszűrést ma már a COVID-19 elleni védekezés fontos elemének tekintik.
A majomhimlő nem terjed a levegőben
Az mpox esetében a helyzet sokkal egyszerűbb. A betegség fertőzött személlyel való szoros érintkezés útján terjed. Ritkán ugyan, de fertőzött tárgyakon és felületeken keresztül is elkaphatjuk. A szokásos fertőtlenítőszerek, kézfertőtlenítők viszont képesek megölni.
Teljesen mások a tünetek
A tudósok napról napra többet tudnak meg arról, hogy a SARS-CoV-2 vírus mit tesz, ha egyszer bejut a szervezetbe. Azt már tudjuk, hogy több szervrendszert is érinthet, ami segít megmagyarázni a sokféle tünetet. Ott van még a hosszan tartó COVID kérdése is, amikor egyeseknél még egy viszonylag enyhe kezdeti fertőzés után is elhúzódó egészségügyi problémák alakulnak ki. Nagyon sok kérdésre kell még választ adni, és még évekig tartanak a kutatások.
A vírus a szájon, orron vagy a bőrön keletkezett repedéseken keresztül juthat be a szervezetbe. Ezt a behatolási pontot nevezzük beoltási helynek, és a vírus itt kezd el szaporodni, mielőtt a nyirokcsomókba terjedne. A nyirokrendszeren keresztül jut el más szervekbe a lappangási időszak alatt, ami egyes esetekben akár 21 napig is eltarthat.
A kezdeti tünetek közé általában láz, fejfájás és izomfájdalom tartozik, azaz bármilyen más betegségre is utalhatnak, akár a covidra is.
Csakhogy a majomhimlőnél pár nap múlva jellegzetes kiütések jelennek meg a bőrön, illetve a száj belsejében is. A hólyagok viszkethetnek vagy fájdalmasak lehetnek, és akár négy hétig is velünk maradhatnak.
Az oltások segítenek
Nem kérdés, hogy a vakcinák megjelenése mindent megváltoztatott a koronavírus esetében. Az oltások ugyan nem akadályozzák meg teljesen, hogy valaki megfertőződjön, de megvédhetnek a súlyos szövődményektől és a halálos kimeneteltől is. Ez azért nagyon nem elhanyagolható előny. A majomhimlő ellen is fejlesztettek már ki oltást, jelenleg két engedélyezett vakcina van forgalomban.
Nem valószínű – de lehetséges…
A WHO európai regionális igazgatója, Dr. Hans Kluge nemrégiben megerősítette, hogy ezúttal több eszközzel rendelkezünk a mpox terjedésének megakadályozásában. Így nem valószínű, hogy újra világméretű lezárásokra és karanténokra kellene készülnünk. Arra viszont mindenképpen szükség van, hogy globális rendszereket hozzuk létre a majomhimlő ellenőrzésére és felszámolására. Bár a két vírus teljesen más, érdemes észben tartanunk a koronavírus alatt szerzett tapasztalatokat és a levont tanulságokat.
És a sok feltételezést látva, olvasva – jobb, ha vigyázunk egymásra, magunkra. Mert az sem igaz, hogy a himlővírusok már nem fertőznek. Sok tény és tényező egészen mást bizonyít: nem használják ki az egészségügyi intézmények a megelőző védőoltások lehetőségét sok olyan területen, amelyen éppen az utóbbi öt évben halálos következményei voltak ennek a mulasztásnak.
