Szeptemberi kertésznaptár

Elég volt már a nyárból, az égető forróságtól! Hogy minden áldott nap öntözni kellett, mégsem nőtt semmi úgy, ahogyan szerettük volna. Persze, kivéve a gyomot. Abból mindig, mindenütt volt elég. Az ágyásokban, a fák tövében, a bokrok alatt. Meg a fűben, a nehezen karbantartható gyep között. Volt, ami idő-nap előtt beérett, elszáradt, éretlenül lehullott, a gyümölcsöt a viharos szelek tépázták meg, a karalábé a hőség és a rálocsolt víz miatt megrepedezett, a karfiol besárgult. Persze, tisztelet a kivételnek, a jól felszerelt, szakértelemmel gondozott kerteknek, udvaroknak… Itt a szeptemberi teendők listája a kertésznaptárban.

Most csak az a gond, hogy hátravan még a vénasszonyok nyara és egész sor őszi tennivaló. Vagyis nemcsak őszi, inkább amolyan nyárpótló próbálkozás. Van, aki augusztusban még krumplit ültetett, hátha az őszi fagyokig újkrumpli terem. Sokan állítják. Mások megint a kiszáradt eltevési uborkából vetettek próba-szerencse alapon néhány sornyit, hátha… Attól függ, milyen lesz az ősz. Ki hisz már a meteorológusoknak! Mindegyik mást mond. Az egyik, hogy hosszú, meleg lesz az ősz… Október végéig még fagyok sem lesznek. A másik meg, hogy hirtelen ránk törnek majd a talaj menti fagyok… Hát – mindenki másképp csinálja. Van, aki a szakavatott tanácsadókra, más meg a saját tapasztalataira, megérzéseire hallgat.

Nagyon tétován és óvatosan mi sem tehetünk mást, innen is, onnan is kiragadunk néhány esedékes tanácsot. Hiszen valamelyikkel csak szerencsénk lesz…

SzeptemberiA gyökérzöldségeket az első fagyokig a földben hagyhatjuk.

Az öntözéssel az a helyzet, hogy a nagy szárazság után – ha nem jönnek talajt alaposan átáztató esős napok – pótolnunk kell a gyökerek fejlődéséhez szükséges nedvességet. A sárgarépát óvatosan öntözzük, hogy meg ne repedjen. A petrezselyem gyökere most fog igazán jól fejlődni. Viszont óvatosan bánjunk az öntözés módjával, nehogy a levélzetet megtámadja a lisztharmat.

A zeller nagy körültekintést igényel. Egyrészt sok vízre van szüksége, másrészt nem lenne jó, ha megcsípné a fagy. A többi gyökérzöldséggel szemben ez legyen az első, amit a hideg elől biztonságba helyezünk.

  • A fejeskáposzta-fajták a gyengébb fagyokat is elviselik, ha alsó leveleiket rátörjük, ráborítjuk a fejekre.
    A kel, a télire termesztett karalábé szedésével nem kell sietni.
  • Most a legtöbb a kerti hulladék. Ne a szemétbe, a komposztba kerüljön: értékes szerves anyagai, miután elbomlanak, később a talajba visszakerülve annak tápanyagait gyarapítják.
  • A bimbóskel nem télálló fajtáinak csúcsát, ha a legalsó bimbó már 1 cm-es átmérőjűvé vált, egy nagy levél felett, vissza kell csípni, hogy bimbói jobban kifejlődjenek. Ezt követően november végén, december elején betakaríthatjuk.
  • SzeptemberiKészüljünk a facsemeték telepítésére.
  • A legkisebb kertbe is kerülhet bogyós gyümölcs.
  • A füvesített udvarokban ott a helyük a diófáknak. Ma már nem kell a magoncok termőre fordulására tíz-tizenkét évig várni. Az oltott facsemeték már a harmadik, negyedik évben termőre fordulnak. Koronájuk árnyéka helyettesítheti a pergolákat.
  • A krizantémokat védjük a lehetséges korai fagyoktól, különösen, ha nagyvirágú, érzékenyebb fajtákat nevelünk.
  • A tulipánkedvelők készítsenek vázlatot, kis kerti térképet, s jelöljék meg, az egyes csoportok hagymáit hová, milyen elrendezésben ültetik.
  • Az edényes dísznövényeket alaposan szemügyre kell venni. Most még az erkélyen, teraszon, könnyebb permetezéssel elpusztítani a leveleikre telepedett kártevőket, mint később, a zárt helyiségekben.

Önnek ajánlott

Leave a Reply