Miklósi Péter

Fogom a kezed…

Péter, nem beszéltünk sokszor egymással. Akkor is keveset. Nem voltunk egy nemzedék. És nem mindig értettünk egyet. De félszavakból is megértettük egymást. Ó, hiszen kicsi korodban – Komáromba, az országos versmondó versenyre... Bővebben »
mindkét szülő inkább hallgat

Az érem másik oldala

Mamahotel és/vagy idősgondozó Az utóbbi években ironikus címkével jelölik a szüleikkel élő huszon-harminc, sőt, negyven- és ötvenéves „gyerekeket”. Mondván róluk, képtelenek, vagy lusták, esetleg félnek önállósodni, azért maradnak a „mamahotelben”. „A szüleik... Bővebben »
Haraszti Mészáros Erzsébet

Még nem kész a leltár…

Nem maradtak már sokan azok közül, akik számon kérnék tőlem egykori ígéretemet, amit gyerekkorunkban, könyvekhez jutva lelkesen tettem: hogy ha megnövök, megírom én is a mi életünket, a saját sorsomat, meg mindent,... Bővebben »
Boldog

…És boldogan éltek…

Ugye, ugye, csaknem elfelejtettük már, hogy a mai öregek, egykor, gyerekkorukban, olyan mesékkel szenderültek álomba, amelyeknek az utolsó mondata az volt ”Itt a vége, fuss el véle!”, de a sok bonyodalom után... Bővebben »
Igen! Én vagyok...

Lépések, lépcsők

Itt a tavasz! Napforduló… Cseng a telefon. Rögtön… Négy csengetés, az ötödikre odaérek. Aki tudja, milyen lassan araszolok, kivárja, nem teszi le. Igen! Én vagyok. Történt valami?  Jól vagy? Csak Emikével beszéltem.... Bővebben »
Hogy vagy?

Hogy vagy?

„Életmódi”  Lassan. Kösz, jól. Ahogy lehet. Hát, hogyan is mondjam… Ha jobban lennénk, már ki sem bírnánk. Hát hogyan lehet ma az ember? Majd máskor, most rohanok. Felhívlak. Inkább Interneten, mert hosszú…... Bővebben »
Halotti beszéd

Halotti beszéd

MÁRAI SÁNDOR: HALOTTI BESZÉD Látjátok feleim szem’tekkel, mik vagyunk. Por és hamu vagyunk. Emlékeink szétesnek, mint a régi szövetek. Össze tudod még rakni a Margitszigetet?… Már minden csak dirib-darab, szilánk, avítt kacat.... Bővebben »

Hinta-palinta…

Itt állok drága szüleim sírjánál. Akiknek rám vetődik a tekintetük, biztosan csodálkoznak, hogy nem szomorúság, hanem boldog mosoly ragyog az arcomon. Ó, hogy mennyit panaszkodtam Édesanyámnak, jó Édesapámnak, itt, a sírjuknál, amikor... Bővebben »

„A semmi ágán ül szivem…”

2004-ben született az alábbi írásom. Nemcsak akkor foglalkoztatott az öngyilkosság okainak feltárása, korábban is többször felhívtam rá a figyelmet. Azóta csaknem 20 év telt el, amikor az alábbi „túl halk” kiáltás közlésre... Bővebben »
Földünk

„Földünk forró széken ül”

Véget ért a globális felmelegedés korszaka… António Guterres ENSZ-főtitkár szerint mostantól sokkal rosszabb jön. Évezredek óta a mostani július lehetett a legmelegebb hónap – közölte a múlt csütörtökön a Meteorológiai Világszervezet (WMO)... Bővebben »