Nem olcsók, de már bő választékban kaphatók a szervestrágya-vagy földkeverékek külön-külön a paprika, paradicsom, a káposztafélék, a pázsit, a különböző gyümölcsfajták stb. tápanyag-utánpótlása számára. Van komposzt ami a növekedést, virágzást és terméskötést serkenti, kisebb-nagyobb csomagolásban, szemléletes útmutatással ellátott tasakok, zsákok, zacskók.
Érdemes odafigyelni, hol vásárolja meg a különböző növények számára szükséges tápanyagokkal –állítólag – ellátott földkeverékeket. Nagy a különbség.
De – ingyen, saját erőnkből is előállíthatjuk azt az univerzális, minden növény termesztéséhez szükséges és alkalmas anyagot, a komposztot, ha nem szemétnek tekintjük a kerti hulladékot. A lekaszált fű, a lenyesett gallyak és ágak, a cukorborsó, a bab zöldtömege, a még nem virágzó gyomok, mind-mind alkalmas arra, hogy földdel rétegezve, speciális mésznitrogénnal dúsítva értékes humusszá, komposztfölddé érlelődjék, s tápanyagokkal lássa el kertünket. Számoljunk: csak arra adjunk ki pénzt, amire okvetlenül szükséges.
Sajnos a komposztba tett anyagok nagy része nagyon lassan bomlik le. A kertben keletkezett hulladékanyagok, mint amilyen a levágott fű, a gyomok viszonylag hamar lebomlanak, ám a metszés során levágott ágak és lombok lassítják a korhadást.
Mit tehetünk, hogy felgyorsulhasson a komposzt érési folyamata?
Így gyorsítsuk fel a komposzt érését
- Aprítsuk fel a komposztálandó anyagokat, mielőtt azok a komposztba kerülnek. A néhány milliméteresre darált anyagok nagyobb felületen képesek felvenni a nedvességet, így segítik a korhadást okozó baktériumok és gombák elszaporodására.
- Szelektáljuk a hulladékot. Ezzel megkönnyítjük és felgyorsítjuk a megfelelő anyagok komposztba kerülését. Ráadásul környezetvédelmi szempontból sem mindegy, hogy mennyi elszállítandó szemetet termelünk.
- Még a tél beállta el át kell forgatni a komposztban a korhadó szerves anyagokat. Úgy kell összerakni, hogy az érett komposzt kerüljön kívülre, a még el nem korhadt anyagok pedig belülre, a komposzttömeg közepére kerüljenek. Ezáltal tavasszal homogén, barna, szagtalan, humuszt tartalmazó, környezetbarát szerves trágyát szórhatunk ki a veteményes ágyásokra.
- A komposztba semmi esetre se kerüljön nem bomló anyag, így műanyag, fém, üveg, vagy bármilyen, nem bomló hulladék.
- A komposzt számára nem kell gödröt és aljzatot készíteni. Annál gyorsabban fog érni a komposzt, minél nagyobb felületen érintkezik a természetes talajjal, amely nedvességet is ad át a komposztban lévő anyagoknak. Rétegesen tegyük a komposztba az anyagokat. Minél többféle van benne annál értékesebb.
- A komposzt érési folyamatának első szakasza három-négy hónapig tart. Ez alatt a komposztba került anyagok az oxigén jelenlétében lezajló korhadás következtében 60-70 Celsius fokra melegednek fel. Elpusztulnak bennük a káros mikrobák, és a gyomok sem képesek rá, hogy kicsírázzanak. A folyamatot gyárilag készített komposztérlelő vegyülettel lehet felgyorsítani.
- Keverjük át rendszeresen a komposztot 15 mm lyukú rostán.
- Ha túl száraz a komposzt, öntözzük meg.
- Ha sok káros férget találunk a komposztban, tegyünk bele talajfertőtlenítőt.
- A földigiliszták jelenléte jót tesz a komposztnak, hiszen felgyorsítják annak érését.
- A második érlelési szakasz 6-7 hónap alatt fejeződik be. Ekkor az alsó réteg előbb érik meg, ezért ezt már jóval korábban fel lehet használni.
A jó komposzt nem büdös, így ha kellemetlen szagok áradnak belőle, akkor valószínűleg nem kap elég oxigént, így gyakrabban kell megkeverni.
