A hortenziák 23 faja közül nálunk, újabban, a legkedveltebb a kerti hortenzia (Hydrangea macrophylla). A fejlett nyugati kertkultúrákban népszerű ezen kívül a cserjés (H. arborescens), a bugás (H. paniculata), a kúszó (H. petiolaris), a tölgylevelű (H. quercifolia), a fűszeres levelű (H. serrata) hortenzia is. De megkülönböztethetünk még örökzöld és lombhullató fajokat, ázsiai és amerikai eredetűeket, rendkívül sok szobanövényként tartható, illetve kerti dísznövényként, fácskává, kúszó cserjévé, bokorrá nevelhető hortenziát. Európában viszonylag rövid ideje, alig 200 éve ismerik. Nem véletlenül. Őshazájában, Japánban hosszú évszázadokon át, féltve őrizték termesztésének, különleges kék virágának titkát. Ma már ez sem titok.
A romantika varázsát hozza a virágoskertekbe az óriási, kb. 30 cm-es, rózsaszín, fehér, vagy kék virágú kerti hortenzia. A szépséges szirmok valójában a csészelevelek, amelyek vonzzák a méheket, rovarokat. A valódi virágok a virágfej közepén találhatók, jelentéktelenek, aprók. Maguk a bokorrá, vagy fácskává nevelt hortenziacserjék, ha félárnyékos helyre kerülnek, s megfelelő ápolásban részesülnek, akár 40 évig is élhetnek.
A virágok színének titka, hogy savas talajban kékké, lúgos talajban rózsaszínűvé válnak.
Egyazon fajta két példánya is különböző színűvé válhat, ha az egyik árnyasabb, a másik naposabb helyre kerül. A nappalok rövidülésével, ősszel, a kék virágfejek kifakulnak, sápadttá, majd zöldessé válnak. A fotokémiai reakció a fény hatására megy végbe. A hortenzia virága akár természetes lakmuszpapírnak is nevezhető. Kék színét a talajból felvett alumínium ionok idézik elő, ennek a mennyiségétől függ, mennyire élénk, vagy halványabb kék a színe. (Ha a talaj pH-értéke kisebb, mint 5,5, a virágok kékek lesznek, ha 5,5 – 6,5 pH-érték közé kerül, lila, rózsaszín, vagy keverten rózsaszínű és kék színű virág fordul elő). Alumínium szulfát adagolásával fokozatosan savanyíthatjuk a talajt, a már fejlett, rózsaszínűt virágzó hortenzia bokrok így, két év alatt, kék virágúvá válhatnak.
