A lótücsök (ahogy nálunk mondják, a lótetű) (Gryllotalpa gryllotalpa) ellen nehéz védekezni. A lótetű mindenevő. Miután más talajban élő kártevő, lárva, drótféreg után kutatva alagutakat fúr, elrágja a zöldségfélék gyökereit. Általában a porhanyós, televényben gazdag talajban tanyázik, 2 m mélyen áttelel. Májusban, júniusban párzik, 200-300 köles nagyságú, sárgásfehér tojást is rak az öklömnyi nagyságú fészekbe, amelyet ásónyom mélyen a talaj felszíne alatt épít.
A kikelő lárvák jókora hangya nagyságúak, eleinte rovarokkal, később azonban a zöldségfélék gyökereivel táplálkoznak. Kártételük sokszorosa hasznosságuknak. Irtásukhoz – ha vegyszermentesen végezzük, sok türelem kell. A legjobb, ha a járatokat követve megkeressük, majd az egész fészket ásóval kiemeljük. Vödörbe dobjuk, leforrázzuk. Védekezni a kártevő ellen nem egyszerű. Figyelni kell a talajfelszíni nyomokat, túrásszerű felemelkedéseket, és az ujjnyi vastag lyukakat, azon keresztül bújnak ki és hagyják el kiterjedt földalatti járataikat. Termesztői bevált gyakorlat szerint a lyukakat vízzel feltöltve a járatban élő lótetű előbújik, akkor elfogható.
A lótetű által károsított növény elfonnyad, megbarnul – mivel nem kapaszkodik semmivel sem a talajba, kézzel könnyen kihúzhatjuk. Ha nagy a szárazság, a lótetű még a vastag, kemény karógyökereket (pl. répafélék) is megrágja.
Vegyszereket – mielőtt a fertőzött területre a palántákat kiültetnénk – a talaj felszínén alkalmazhatunk. A Basudin 10 G, Diazinon 10 G Arvalin LR alkalmas erre a célra.
